„Amit elmondanak reggel, az már nem biztos, hogy este is igaz lesz”

– Ódor Lajos jegybanki alelnök személyében akár magyar miniszterelnöke is lehet Szlovákiának, olvashattuk a szerdai lapokban. Mennyi ennek a realitása? Ki ő, és hogy került a képbe?

– Közgazdászként már sokat letett az asztalra, politikai képességeiről nem sokat tudunk. A miniszterelnökség teljesen új szerep lenne a számára, képtelenség megmondani, megállná-e a helyét. Egyébként mi is csak a médiából hallottunk arról, hogy a neve benne lehet a kalapban, úgyhogy az esélyeiről egyelőre nem tudok többet mondani.

– Már legalább egy hete rezeg a léc, legalábbis, március utolsó napjaiban ment híre annak, hogy a köztársasági elnök, Zuzana Čaputová Eduard Heger megbízott kormányfő visszahívását fontolgatja. Mi történik most a szlovák nagypolitikában? Előfordulhat, hogy alig egy év után megbukik a Heger-kabinet?

– A legutóbbi, 2020-as parlamenti választás óta egymást érik a kormányválságok. A koalíció nem tudta irányítani az országot. Amikor alkotmányos többsége volt, sima többséggel sem. Az SaS kiválásával kisebbségbe került, tavaly december óta pedig már csak megbízott kormánya van az országnak. Sajnos, ez a helyzet. Nekünk, a Szövetségnek szeptember óta az az álláspontunk, hogy a működőképesség helyreállítása érdekében előrehozott választásokat kell tartani. Itt szinte naponta változnak a dolgok. Sőt, amit elmondanak reggel, az már nem biztos, hogy este is igaz lesz. Véget kell vetni a káosznak. Az országnak és a polgárainak stabilitásra van szüksége. De a gyors megoldásról lekéstünk.

– Még megbukhat-e a kormány, és játékban van-e a szakértői kártya is?

– Ebben a pillanatban nem elképzelhetetlen, hogy a köztársasági elnökasszony felkér valakit egy szakértői kormány felállítására, de április van, mire a kabinet, úgymond: betanul – ősz lesz. Szóval, itt már nincsen jó megoldás, csak rossz és még rosszabb van. Ami a kérdés másik részét illeti, a soron következő választást valószínűleg szeptember végére írja ki a házelnök. De ha előre hozná, akkor is legkorábban július–augusztus fordulóján lehetne megtartani, ami a nyári szünet és a szabadságok miatt nem szerencsés. Valószínűleg marad tehát az, ami most van, a bizonytalanság és a félelem többek között attól, hogy elesünk az uniós helyreállítási alapból lehívható 1,7 milliárd eurótól... Nagyon sok a kérdőjel és nagyon sok a probléma.

– Jelenleg nincs magyar párt a pozsonyi parlamentben. Milyennek látja az esélyeiket? Működik az összefogás, amit a Szövetség égisze alatt létrehoztak?

– Ősszel, a megyei választásokon 54 mandátumot szereztünk, ami messze a legjobb eredmény volt Szlovákiában. Az utánunk következő pártnak csak 20 képviselője van a közgyűlésekben. A sikerünk titka, szerintem az, hogy az emberek látták az egységet, az erőt, és azt, hogy közösek a céljaink: a jövőt akarjuk építeni. Fontos kiemelni, hogy a Szövetség a régiók pártja, Dél- és Kelet-Szlovákiára koncentrálunk, amelyekről az itt élőkön kívül hajlamos mindenki megfeledkezni. Ez látszik a népszámlálási adatokon – fogy a népesség –, de a fejlesztési források elosztásán és a beruházások számán, minőségén is. Ha ezen változtatni akarunk, márpedig változtatni akarunk, akkor ahhoz az kell, hogy egységes érdekképviselete legyen a felvidéki magyaroknak, és ezzel az általunk lakott térségnek is.

– Tehát a szó szoros értelmében nem tekintenek magukra etnikai pártként, hanem a Dél- és Kelet-Szlovákiában élő valamennyi választót meg akarják szólítani, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül? Ez lehetséges?

– Elsősorban a Szlovákiában élő magyarok érdekeit képviseljük. Az országban a szlovákok mellett élő többi nemzetiség mellett a miénk a legnagyobb. Ugyanakkor az általunk lakott régiókat is képviseljük ezáltal. A pártunk nevében is benne van, hogy „magyarok, nemzetiségek, régiók”. Teljesen mindegy kinek mi az anyanyelve, ha beteg, ugyanabba a kórházba megy. Ha el tudjuk érni, hogy a kormány építsen vagy felújítson egyet a régiónkban, azzal egyaránt jól járnak a magyarok, szlovákok, romák, ruszinok és így tovább. Szlovákiában a Szövetség az egyetlen párt, amely a régiókkal foglalkozik, és széles körű, közvetlen kapcsolata van a régiókban élőkkel. A többi párt általában a „pozsonyi szemüvegen” keresztül szemléli a világot, a vidékről abban a pillanatban elfeledkeznek, ahogy bekerülnek a parlamentbe. Nekünk 264 polgármesterünk van jelen pillanatban, nekik köszönhetően jól ismerjük az emberek problémáit, tudunk azokra válaszokat kínálni, és ezt biztosan érzik az emberek. Mással nem magyarázható az októberi siker.

– Én igazából az idei választásra, a kilátásaikra gondoltam. Most minden nagyon képlékeny. Mit mutatnak az előrejelzések?

– A 2020-as választás győztes pártját a kampány kezdetén 5 százalék körülire mérték, aztán 25 százalékkal megnyerte a választást. A közvélemény-kutatásokról talán ennyi elég is. A választók nagyon nehéz helyzetben vannak, a zömük legutóbb a változásra szavazott, amit nem kaptak meg. Most azzal a dilemmával küzdenek, hogy a régi sem volt jó, a mostani sem jó, vajon mi lenne jó? A Szövetség elsősorban egy olyan régiónak, Dél- és Kelet-Szlovákiának szándékozik hangot adni, amelynek ismeri és érti a problémáit. Egy olyan országot szeretnénk, ahol mindenki megtalálja a boldogulás lehetőségét a szülőföldjén. A tavalyi sikerünk a bizonyíték rá, hogy van igény erre a politikára. Egyúttal a szlovák pártoknak is megmutatta: velünk érdemes partnerségi kapcsolatot építeni, már csak azért is, mert nyolc megyéből négyben van alelnökünk. Ennek köszönhetően megkerülhetetlen tényezővé váltunk.