Nyitottság tapasztalható a magyar misék kapcsán

A moldvai csángómagyar települések római katolikus vallású lakói három éve havi egy alkalommal részt vehetnek magyar nyelvű szentmisén Bákóban. A következő szertartást vasárnap tartják a megyeszékhely Szent Kereszt-templomában.

Pogár László szerint már az is nagy dolog, hogy meg lehet tartani, de hatására az elmúlt három évben bővült a magyar misék száma, tanévnyitón, rendezvényeken is engedélyezik őket. „Azt látom, hogy van egyfajta nyitottság az egyház részéről” – jelentette ki az elnök, aki szerint nagy előrelépés, hogy Pusztinában – ahol harminc éve kérik a magyar misét – a katolikus pap elmegy a rendezvényekre, magyarul köszönti a résztvevőket. „A bákói misével kezdődött minden” – mondta.

Hozzátette: az egyes csángó falvakban is elhangzik alkalmanként magyarul a Miatyánk vagy az Üdvözlégy Mária. „Magyarországon vagy Székelyföldön ez nem nagy dolog, de itt az. Még akkor is, ha nincs minden vasárnap, minden településen magyar mise” – mondta az elnök, hangsúlyozva, hogy Moldvában minden apró lépés számít.

Kifejtette: ahhoz képest, hogy a jászvásári püspökség a 2000-es évek elején mennyire elutasítóan állt hozzá a moldvai csángók jogos igényéhez, látni a nyitást. Türelemmel, egyeztetéssel lassan előre lehet lépni e téren is – mondta –, hozzátéve, hogy tanévnyitón, évzárón, ünnepi alkalmakkor egyes településeken engedélyezik a magyar nyelvű szertartást.

„Nem mindeniken” – tette hozzá. Ahogy az oktatás, közigazgatás terén, úgy a magyar mise kapcsán is változó a hozzáállás az egyes moldvai falvakban a csángók jogos igényéhez. „Nem egyforma minden település, de összességében van egyfajta együttműködés” – hangsúlyozta Pogár László a jászvásári püspökségre utalva.

A Bákóban havi egy alkalommal tartott magyar szertartásokról elmondta: mivel hétvégén nincsenek buszjáratok, a csángó falvak lakói közösen szervezik meg az utazást a megyeszékhelyre, és ilyenkor megtelik a templom hívekkel.

A Háromszék napilap szerint a legutóbbi, január végi alkalomra 24 településről háromszázhúszan iratkoztak fel. Nyisztor Tinka pusztinai néprajzkutató, az MCSMSZ korábbi vallásügyi felelőse, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke – aki harminc éve számos beadványban kérte a magyar nyelvű szertartást a püspökségtől – a lapnak úgy nyilatkozott: Pusztinában attól tartva nem engedélyezik a rendszeres magyar miséket, hogy ezen felbátorodva a többi csángó település is kérné, amitől szerinte teljesen elzárkózik az egyházi főhatóság.

Bákóban az első magyar misét 2019. január 27-én tartották, a jászvásári püspökség 1884 óta íródó történetében először fordult elő, hogy sor kerülhetett az egyházmegye vezetése által elrendelt rendszeres magyar nyelvű misére.

Nyisztor Tinka akkor a sajtónak elmondta: a küzdelmük három évtizede alatt kihalt Moldvában egy generáció, amely sóvárogta a magyar misét, és alig tudott románul. De a papok új generációja is megjelent, akik jobban megértik a hívek igényeit – tette hozzá.

A jászvásári püspökséghez tartozó nyolc moldvai megyében – a püspökség honlapján közölt adatok szerint – több mint kétszázezer római katolikus hívet tartanak számon. Magyar kutatók 30-40 ezerre becsülik azoknak a moldvai katolikusoknak a számát, akik beszélik a magyar nyelv valamely nyelvjárását.