Muravidéki érték lett a vágottzsír

Kulináris örömhírt közölt a Népújság. Mint a szlovéniai magyarok hetilapjának cikkéből kiderül, a Hungarikum Bizottság döntése alapján Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) felterjesztésére a vágottzsírt a kiemelkedő nemzeti értékek közé emelték a gasztronómia területén.

A felterjesztés szakmai elkészítői Kepéné Bihar Mária és Lendvai Kepe Zoltán lendvai néprajzkutatók voltak.

Mint írták, a szalonnából készült kenyérkenőcsök tájegységenként rendkívül nagy változatosságot mutatnak mind a feldolgozást, mind a fűszerhasználatot és a tartósítást tekintve. A muravidéki vágottzsír különlegessége, hogy főtt-sózott szalonnából készül. A húsmentes sertésszalonnát só és fűszerek nélkül kell a vízben főzni addig, amíg könnyedén át nem szúrható. A kész terméket kiterítve egy éjszakára hidegben hagyják kihűlni, hogy kissé megszilárduljon. Ezután eltávolítják róla a „bürkét” és a húsdarabokat, majd csíkokra vágják.

Anno fa mozsártörővel zúzták össze darabosra, ma pedig húsvágóval darálják. Az „eredményt” egy nagy edénybe gyűjtik, majd sózzák és alaposan összegyúrják. A vágottzsírt egykoron kisebb dongás faedénybe töltötték de a 20. század eleje óta mindinkább a zománcozott mély tárolók jöttek divatba. Ezekben tették le a sült, csont nélküli sertéshúst, az úgynevezett „vindőshúst”, nagyon ügyelve arra, hogy az anyagban sehol ne maradjon levegőbuborék.

A vágottzsír és a vindőshús a sertéshús és a szalonna archaikus tartósítási módja, amely a Dráva folyó és a Balaton közötti térségre volt jellemző, kiválósága pedig napjainkban kerül újrafelfedezésre a közép-európai lakosság számára – mondták a szakemberek. Fogyasztható kenyérre kenve főleg vöröshagymával, zöldpaprikával, paradicsommal, tökmagolajos zöldsalátával vagy tejfölös uborkasalátával is, de kiváló ízt ad a héjában vagy meghámozva sütött krumplinak is.