Gazdaság
Zajlik a bérfelzárkózás a nyugati országokhoz
A nők foglalkoztatási rátája majdnem elérte az Európai Unió szintjét, viszont az eurózóna államainak átlagát már meghaladtuk, az inaktívak létszáma is jelentősen csökkent
– Minek köszönhető a bérek emelkedése?
– A legutóbbi, február havi átlagkereset 23,4 százalékkal volt magasabb, mint a két évvel korábbi azonos időszaki érték. Több tényező összetett hatására történt a mostani – immár mondhatjuk, hogy éveken át tartó –, komoly béremelkedés hazánkban. Egyrészt az elmúlt évben és az idén is a minimálbér és a garantált bérminimum – azaz a szakképzettséget igénylő munkát végzők minimális bére – jelentősen emelkedett. A minimálbér két év alatt közel negyedével nőtt, a garantált bérminimum pedig ennél is jóval nagyobb mértékben, negyven százalékkal. Másrészt a munkanélküliség alacsony szintje mellett a munkáltatóknak elemi piaci érdekük a jó munkaerő megtartása, s ez a korábbi alacsony bérszínvonalon nem lehetséges. Harmadrészt fontos megjegyezni, hogy egyre több korábban közfoglalkoztatott talál magának munkát az elsődleges munkaerőpiacon. Folyamatosan csökken a közfoglalkoztatottak létszáma, és nő az elsődleges munkaerőpiacon dolgozóké. A munkahelyeken jóval magasabb béreket lehet elérni, mint a közfoglalkoztatásban. Ez is az átlagkereseteket emelő hatású folyamat. Negyedikként pedig megemlíteném, hogy 2017-ben a 4,3 százalékos bruttó hazai terméknövekedésünk már a foglalkoztatás-bővülés – 1,6 százalék – két és félszerese volt, ami azt jelenti, hogy jóval több eredményt termeltünk, jóval hatékonyabban dolgoztunk 2017-ben, mint korábban. Ha egy cégnél egy dolgozó többet termel, hatékonyabban dolgozik, akkor megvan a fedezete is a béremelésnek úgy, hogy nem kerül a cég veszteségbe, tehát hosszú távon is egészségesen fenntartható a folyamat.
– Ez egybevág a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) előrejelzésével?
– Az OECD 2018-ra azt várja, hogy Magyarországon emelkednek legjobban a reálbérek. Jelenleg úgy vélem, minden esélyünk megvan rá, hiszen az első két hónapban már 10,7 százalék lett a reálkereset emelkedése a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Pedig a múlt év nagyon erős bázisév, már akkor is magasak voltak a bérek a korábbi időszakhoz képest. Ez is mutatja, hogy nem egyszeri, hanem tartós emelkedésnek vagyunk élvezői.
– Hogyan halad a bérfelzárkóztatás?
– A bérek növekedésének aránya az alacsony fizetésű szegmensekben a legnagyobb. Ez azt jelenti, hogy zárul az olló a legalsó és a legfelső kereseti sávok között. Ez azt mutatja, hogy országon belül zajlik a bérfelzárkóztatás. A környező közép- és kelet-európai országok legtöbbjében is jelentősen emelkednek a bérek. Ezért a 2010 előtt kialakult, hozzájuk mért hátrányunkból talán kicsit nehezebb lefaragnunk, mint szeretnénk. A nyugat-európai országok átlagbérei pedig nem igazán emelkednek, sőt számos országban csökkennek is. Tehát hozzájuk és az uniós átlaghoz viszonyítva szintén elmondhatjuk, hogy zajlik a bérfelzárkóztatás. Tőlük azonban olyan jelentős volt a lemaradásunk, hogy még sok olyan év kell, mint a tavalyi és az idei, hogy elégedettek lehessünk.
– Miért jó nekünk az egykulcsos adó? Mivel lehet kedvezni még a dolgozóknak a bérnövekedés mellett?
– Amellett, hogy nagyon könnyen számolható, még jelentősen fehéríti is a béreket. Korábban a többsávos rendszerben a magasabb adósáv elérésekor a munkáltatók inkább „zsebbe” adták oda a fizetés egy részét, mert olyan nagy volt az elvonás ebben a sávban, hogy ilyen módon történő béreltitkolásra ösztönzött. A magasabb adósávba már az átlagfizetést keresők is beleestek. Mivel az egykulcsos rendszert úgy alakította ki a kormány, hogy az alacsonyabb adókulcsot hagyta meg, s a magasabbakat eltörölte, így az alacsonyabb jövedelműeknek ebből nem fakadt hátrányuk. A mostani adórendszerünkben nemcsak az adókulcs csökkent, hanem jelentősen átalakult az adókedvezmények rendszere is. A korábbi havi ezer és négyezer forint közötti gyermekkedvezmény az egy gyermeket nevelők esetében havonta tízezerre, két gyermeket nevelők esetén harmincötezerre, három vagy több gyermeket nevelők esetén pedig gyermekenként harmincháromezer forintra emelkedett, s már nemcsak a személyi jövedelemadóból, hanem a többi járulékból is érvényesíteni lehet. Míg 2010 előtt a legnagyobb adókedvezményt – körülbelül havi tizenötezer forintot – a minimálbéren levők kapták, addig most a gyermeket nevelők jogosultak a legnagyobb kedvezményekre. Ezt a kedvezményrendszert jóval többen vehetik igénybe, és a mértéke is jóval nagyobb. A gyermektelen minimálbéresek is jobban jártak a jelenlegi rendszerrel, mert a minimálbérük olyan mértékben emelkedett meg, ami korábban elképzelhetetlen volt.
– Hogyan változott a nők helyzete a munkaerőpiacon?
– Tavaly volt az első olyan év, amikor egész éves átlagban több mint kétmillió nő dolgozott hazánkban. A nők foglalkoztatási rátája majdnem elérte az Európai Unió átlagát, de az eurózóna országainak átlagát már meghaladtuk. Az elmúlt nyolc év növekedése részben a munkanélküliség csökkenésének tudható be, de a nők esetében az inaktívak létszáma is jelentősen csökkent. Decemberben például már minden ötödik gyeden lévő kisgyermekes anya dolgozott is a gyermeknevelés mellett. A kisgyermekesek esetében a munkahelyi biztonság és a munkaerőpiaci kilátások javulása jelentősen hozzájárult a termékenységi ráta növekedéséhez, azaz ahhoz, hogy évről évre több foglalkoztatott nő vállal gyermeket.
– Mi a véleménye a családtámogatási rendszerről?
– Az egyik legjelentősebb eleme a korábban már említett családi adórendszer. Másik nagyon fontos tétele a gyed extra, amelynek keretében 2017-ben már 28 330 fő dolgozott a gyed mellett, s további 16 625 fő a gyes folyósítása mellett legalább heti harminc órát. A múlt évben a gyed extra lehetőségével élve közel negyvenötezer, kisgyermeket nevelő szülő dolgozhatott legálisan. Még 2014 előtt ők a feketefoglalkoztatásba szorultak az akkori rossz szabályozás miatt.