Gazdaság

Vihart kavartak az amerikai vámvédelmi szabályok

A rendelet hátterében leginkább a színesfémipari szektor nagyvállalatai, az alumínium-és acélgyártó lobbi állhat, amelyek nyomást gyakorolnak az amerikai kormányra

Szakértők szerint az új amerikai védővámok bevezetésének támogatottsága az országon belül sem egységes. Míg az acél- és alumíniumgyártók az új szabályzások mellett állnak, a feldolgozók nem érdekeltek ebben.

kereskedelem 20180312
Washingtont egyre inkább aggaszthatja a kínai többlet a kereskedelemben (Fotó: Reuters - Aly Song)

A protekcionizmus úgy tűnik, bizonyos mértékben felváltja a korábbi szabadkereskedelmet, amelyet éppen az Egyesült Államok kezdeményezett, most viszont megpróbál változtatni ezen – mondta lapunknak Kőrösi István, az MTA Világgazdasági Intézetének főmunkatársa, az amerikai védővámrendelet múlt heti aláírásának hátteréről. Kőrösi István szerint az Egyesült Államoknak nagyon megnőttek az importkiadásai, Donald Trump elnök ezzel az intézkedéssel szeretné kiegyensúlyozottabbá tenni az amerikai kereskedelmi mérleget. A szakértő úgy véli, a vámrendelet kezdeményezésének hátterében egyebek mellett a színesfémipari szektor nagyvállalatai, az alumínium és acélgyártó lobbi állnak, amelyek óriási nyomást gyakorolnak az amerikai kormányra. Emellett a döntés hátterében fontos szempont szerinte, hogy az amerikai vezetés szeretné növelni a befolyását a WTO-n, azaz a Kereskedelmi Világszervezeten belül, és bővítené a kereskedelempolitikai mozgásterét. Mint ismert, Donald Trump amerikai elnök múlt hét csütörtökön írta alá a rendeletet, amelynek életbe lépésével az acélimportra 25, az alumíniuméra pedig tízszázalékos védővám lép életbe. Az új vámtarifák jelenleg Kanadára és Mexikóra nem vonatkoznak, de Trump elnök hangsúlyozta, kormánya kész a rugalmasságra és az együttműködésre más országokkal is amelyek – mint fogalmazott – „korrektek” az Egyesült Államokkal kereskedelmi téren. Az aláírás egy hétig tartó bizonytalanság és viták után történt meg, de a védővámok ügye a Fehér Házban dolgozó szakembereket és a republikánus politikusokat is megosztotta – írta a távirati iroda. Donald Trump maga többször is úgy nyilatkozott, hogy nincs ellenére egy kereskedelmi háború, Wilbur Ross kereskedelmi miniszter úgy fogalmazott: Washington nem akar kereskedelmi háborút.

Az Egyesült Államok szövetségesei és vetélytársai egybehangzóan a szabadkereskedelem elleni szabályszerű támadásnak és egyértelmű protekcionista fordulatnak nevezték múlt pénteken, hogy Donald Trump amerikai elnök aláírta az acél- és alumíniumtermékek importjára kivetett vámokról szóló nyilatkozatokat, egy nemzetközi kereskedelmi háború kirobbanását kockáztatva. Különösen élesen reagált Németország, a világ egyik legnagyobb exportőre. Brigitte Zypries német gazdasági miniszter egyenesen úgy fogalmazott, „ez sértés olyan közeli partnerekkel szemben, mint az Európai Unió és Németország”. Nagy-Britannia és Franciaország ugyancsak bírálta az új amerikai importvámokat.

Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos múlt pénteken reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok az Európai Uniót is kivonja az importált acélra és alumíniumra kivetett védővámok alól. „Reméljük, megkapjuk a megerősítést, hogy az EU-ra nem vonatkoznak majd a védővámok” – fogalmazott a svéd uniós biztos. Kiemelte, amennyiben ez nem történik meg, akkor a Kereskedelmi Világszervezethez fordulnak, és importvámokat vetnek ki bizonyos amerikai árukra.

Kiszivárgott, hogy az Európai Bizottság értékben körülbelül 2,83 milliárd eurónyi amerikai termékre vetne ki 25 százalékos importvámot, ha az Egyesült Államok valóban 25, illetve tízszázalékos vámmal sújtja az importból származó acélt és alumíniumot, sajtóértesülések szerint sok egyéb mellett egyes mezőgazdasági termékekre, vas- és acélárukra, ruhákra, ágyneműkre, dohánytermékekre. Kőrösi István az unió vámmentességének lehetőségről úgy vélekedett: a feldolgozócégek sem érdekeltek az új vámszabályzásban, hiszen megdrágítja a termékeiket. Miután a feldolgozók lobbija elérte, hogy Kanada és Mexikó engedményt kapjon a szabályok alól, meg van a reális esélye annak, hogy elérjék az amerikai kormánynál, hogy ezt kiterjesszék Európára is.


Választ ad Kína

Rendkívül improduktív lenne Kína szerint egy kereskedelmi háború Kína és az Egyesült Államok között, Peking soha nem indítana ilyet elsőként – közölte vasárnap Csung San kereskedelmi miniszter. Rámutatott arra, hogy kereskedelmi háborúknak nincs győztese, az mindenkinek csak kár okozna. Hangsúlyozta, hogy Kína nem érdekelt kereskedelmi háború kirobbantásában. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy „Kína képes megfelelő választ adni, ha az ország és népe érdekének a védelme azt megköveteli”. Szerinte Washingtont egyre inkább aggasztja a kínai többlet nagysága a kétoldalú kereskedelemben.