Gazdaság
Vége a kilakoltatási moratóriumnak
A türelmi idő feloldása lehetővé teszi, hogy a bankok a családi otthonteremtési kedvezmény programból kivegyék a részüket
Az adósokat védi, a követelés tulajdonosainak – bankok, közüzemi szolgáltatók, adóhatóság – kezét azonban megköti a minden évben a hideg téli hónapokra szóló kilakoltatási moratórium. Előfordul, hogy az általában március elsején lejáró intervallumot a zord időjárásra való tekintettel meghosszabbítják.
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a lapunknak adott korábbi interjúban azt hangsúlyozta, a téli kilakoltatási moratórium feloldása szükséges és elkerülhetetlen. A türelmi idő feloldása teszi lehetővé azt, hogy a bankok a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) programban részt tudjanak venni. Eloszlatva azt a tévhitet, hogy az adósságuk tartós nem fizetése miatt kilakoltatott ügyfelek jelentős része a banki hitelei miatt kerül az utcára. A kilakoltatásoknak a múltban is kevesebb mint tíz százaléka volt a bankokhoz köthető. Az intézkedések jelentős része adóhivatali és közmű-szolgáltatási tartozások következménye.
A csokhoz kapcsolódó támogatások, illetve a kedvezményes, kamattámogatott hitel várható felfutása mellett a szakemberek a magáncsőd intézményének élénkülését is joggal várhatnák a kilakoltatási moratórium megszűnésétől. A magáncsőd fogadtatása ugyanis eddig nemhogy a korábbi reményeket múlta alul, de az elképzelhető minimumot sem hozta – írta az Enpenzem.hu a hitelintézetek tapasztalatairól.
Simonyi Tamás, a KPMG senior igazgatója a blogján írt bejegyzésben kitér arra, hogy a folyamatok csak akkor mozdulhatnak kedvező irányba, ha „a kilakoltatási moratórium lejárta után a kormány vállalja a politikai kockázatok egy részét. Az adós ugyanis nagy valószínűséggel a moratórium lejártával sem hiszi el, hogy baja eshet”. Ez a benyomása pedig csak akkor fog megváltozni, ha sorozatban hall híreket tényleges kilakoltatásokról.
Simonyi szerint már ugrásra készen várhatnak azok a befektetők, akik felvásárolnák a bankoktól a bukott lakáshiteleket. A rossz, de jelzáloggal fedezett hiteleket a KPMG összesen 2200 milliárd forintra teszi. Amint gazdát cserél az első ilyen lakáshitelcsomag, lendületet kaphat az egész piaci szegmens, ami új fejezetet nyithat a magyarországi adósmentésben.