Védve vagyunk a kereskedelmi háborútól

Márciustól már nyíltan a Kínából származó importot célzó lépések is kezdtek körvonalazódni, ezek globálisan is éreztethetik hatásukat (Fotó: Reuters - Stringer)

Az Egyesült Államok és kereskedelmi partnerei közötti feszültségek alakulása az elmúlt hónapokban a globális konjunkturális kilátások szempontjából is meghatározó piacmozgató témává vált. A nyolcszázmilliárd dolláros külkereskedelmi deficit szerkezete kijelölte az intézkedések irányát is: a deficit mintegy fele Kínához kapcsolódik, illetve az Európai Unióval (EU) szemben is jelentős, 150 milliárd dolláros az amerikai külkereskedelmi hiány – mutatott rá legutóbbi elemzésében a Magyar Nemzeti Bank. A bevezetett, illetve kilátásba helyezett vámemelések viszont a globális, az európai, azon belül a hazai gazdasági növekedést is lassíthatják.

Az első hullámban, idén januárban bevezetett kereskedelmi védővámok első csoportja viszonylag szűk piacot és az áruimport egy kis szeletét érintette. A második hullámban, márciusban az Egyesült Államok az acél- és alumí­niumipari termékeket érintő védővámokat emelte meg. Márciustól már nyíltan a Kínából származó importot célzó lépések is kezdtek körvonalazódni, ezek már sokkal jelentősebb termékkört érintettek, és a globális kereskedelemre is érezhető hatást gyakorolhatnak. Az Egyesült Államok két lépésben 25 százalékos vámot vetett ki összesen ötvenmilliárd dollár értékű termékkörre. Kína szinte azonnal reagált, és azonos mértékű vámot vetett ki szintén ötvenmilliárdos termékkörre.

Az EU és az Egyesült Államok között a viszonylag korlátozott termékkört érintő lépéseken túl egyelőre nem történt további konkrét intézkedés. Bár az Egyesült Államok részéről felvetődött az Európából származó autóimportra vonatkozó húszszázalékos vám bevezetése, ugyanakkor a felek igyekeznek tárgyalásos úton rendezni a helyzetet. Az autógyárak bevallásai alapján a Fiat érintett leginkább, míg a hazai szempontból meghatározó autógyárak – Mercedes, Audi – kitettsége alacsonyabb. Az Egyesült Államok részesedése a tavalyi eladásokban a Fiat esetében 42,9 százalék, viszont a Mercedes és az Audi esetében 14,6, illetve 10,8 százalék volt – mutatott rá a jegybank. A régiós országok Egyesült Államokba irányuló közvetlen járműipari exportja a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva Szlovákiában a legmagasabb. Hazánk esetében a közvetlen járműipari export mértéke a GDP alig 0,5 százalékát tette ki tavaly. A visegrádi országok Németországba irányuló exportja viszont jelentős, így az intézkedések közvetetten nagyobb mértékben befolyásolnák a hazai kivitelt. A kereskedelmi feszültségek fokozódása és az autóiparra történő kiterjesztése a becslések szerint az Egyesült Államok esetében 0,3-0,4 százalékponttal, míg Kína esetében 1,2-1,3 százalékponttal lassítaná a növekedést, miközben az országok közötti kereskedelem 8–13 százalékkal csökkenne. Mindez a globális növekedést csupán 0,2 százalékponttal lassítaná. A jegybank becslései szerint a hazai gazdasági növekedést 0,1-0,2 százalékponttal lassítaná a kereskedelmi feszültségek fokozódásának a hatása, és a kereskedelmi vámok bevezetése a közvetlen és közvetett kereskedelmi csatornákon keresztül, a magasabb importált infláció a hazai inflációs pályát kis mértékben emelné.

Elmaradnak az amerikai–kínai tárgyalások

Kína lemondta a hét elejére tervezett összes megbeszélést kereskedelmi ügyekben az Egyesült Államokkal. A The Wall Street Journal értesülése szerint szakértői szintű megbeszélések lettek volna Washingtonban, ami előkészítette volna Liu He miniszterelnök-helyettes péntekig tartó kétnapos tárgyalásait. Egyelőre nem tudni, mikor folytatódnak az egyeztetések. (ZD)