Vasútépítés: egyenesbe állhat a váltó

A vasúti korszerűsítésekre 2020-ig csaknem ezerháromszázmilliárd forint jut (Fotó: MH)

Jövőre elindul minden idők egyik legnagyobb gazdaságfejlesztése, új időszak kezdődik ezen a területen Magyarországon – közölte a napokban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Ez részint azért valósulhat meg, mert az év végére várható brüsszeli jóváhagyás esetén jövőre megkezdődhet az európai uniós támogatások felhasználása és kifizetése, másrészt a költségvetés is biztosítja a beruházásokhoz szükséges hazai önrészt. Különösen igaz ez a hazai közlekedésfejlesztésre. Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára elmondta, 2014 és 2020 között 1605 milliárd forint jut közlekedésfejlesztésre, ezen belül ennek az időszaknak minden bizonnyal a vasút lesz a nyertese, hiszen itt mintegy 1300 milliárd forintot lehet elkölteni. Az előző, azaz a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési időszakban csaknem kétezermilliárd forint jutott az infrastrukturális beruházásokra, ebből hatszázmilliárd forinttal részesedett a vasút, s jelentős fejlesztések kezdődtek, illetve valósultak meg, a 2020-ig tartó időszak hozadéka lehet, hogy kiteljesednek ezek a beruházások.

Az elosztási kényszer – azaz, hogy országos beruházások legyenek – miatt továbbra is szigetszerű fejlesztések lesznek a jellemzők, ám ezzel együtt összefüggő vasútvonalak is megújulnak, ami a szolgáltatás színvonalában is megmutatkozik. Így például megújul a pálya Püspökladány és Debrecen között is, ami azt jelenti, hogy 2020-ra Szolnoktól Debrecenig gyorsvasúton lehet majd haladni – a tervek szerint 2019-ben már óránként százhatvan kilométeres sebességgel is – emellett megépülne a közlekedési csomópont is a megyeszékhelyen. Ugyanilyen egybefüggő beruházás lenne a Budapest, Miskolc és Nyíregyháza közötti, mintegy 270 kilométer hosszú vasútvonal átépítése. Ez lenne a legjelentősebb hazai beruházás ebben az időszakban. Bár az még nem tisztázott, hogy milyen műszaki tartalommal valósulna meg. Abban az esetben, ha a vasúti pálya mellett az állomások, útátjárók és biztosítóberendezések is megújulnak, és emelhető lesz az utazási sebesség, a költségek ötszázmilliárd forintot is kitehetnek. Megújul viszont néhány elővárosi vasút, így a tervek szerint a pusztaszabolcsi, a hatvani, a veresegyházi és a lajosmizsei vonal korszerűsödik, utóbbin „kihúzzák a drótot”, vagyis villamosítva lesz a szakasz. Ebben a fejlesztési ciklusban az alsóbbrendű fővonalak színvonalának fejlesztésére is juthat pénz, így például átépülnek a vágányok Debrecen és Mátészalka között, ugyanígy a korszerűsítés után megszűnnének a sebességkorlátozások a Szeged–Békéscsaba–Gyula vonalon, amelyet szintén villamosítanának. Ebben a költségvetési ciklusban állomásfejlesztésre is jut közösségi és költségvetési forrás. A tervek szerint rendbe hoznák a Keleti pályaudvar és a Nyugati pályaudvar vágányhálózatát – utóbbin a múlt század harmincas éveiben épült meg a biztosítóberendezés –, és a székesfehérvári mellett sor kerülne a szombathelyi vasútállomás teljes átépítésére is. Szintén ebben a ciklusban valamennyi megyei jogú város pályaudvara átesne valamilyen szintű felújításon, emellett P + R parkolók is épülnének.


Alapvetően két forrás áll rendelkezésre: az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF), illetve az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP). Előbbibe mintegy 480 milliárd forint értékű vasútfejlesztés férne be, többek között a Biatorbágy–Tata és a Kelenföld–Pusztaszabolcs vonal felújítása. Uniós pénzből ugyanakkor nemcsak infrastruktúra-fejlesztésre jutna, hiszen a MÁV új motorvonatok beszerzését is megvalósíthatja. A vasúttársaság eddig kétszáz utast befogadni képes motorvonatokat vásárolt, emellett háromszáz férőhelyes járművekre is adhat megrendelést ebben az uniós időszakban. Az új háromszáz személyes motorvonatokat a tervek szerint a Budapest–Vác és a Budapest–Cegléd–Szolnok vonalon használnák. Ezek a vonatok azért is praktikusak, mert csúcsidőszakban összekapcsolva egyszerre hatszáz ülő utast tudnak fuvarozni, míg a kevésbé forgalmas napszakokban az önálló motorvonatok is elegendők, így energia- és fenntartási költség takarítható meg.

A CEF és az IKOP programban szereplő fejlesztések nagyjából lefedik az ezerháromszázmilliárd forintos tervezett költségvetést. Ezenkívül is tervez fejlesztéseket a kormány, így például további 2500 kilométeren lehetne igénybe venni a GSM-R rádiókommunikációs rendszert, és megépülne a harmadik vágány a Déli vasúti összekötő hídon.