Gazdaság
Vásárosnaményig ér az M3-as
Mintegy 470 milliárd forint jutott az országos úthálózat fejlesztésére az elmúlt négy évben, az autópálya-építések sem álltak le
Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter (középen) részvételével pénteken felavatták az M3-as autópálya új, Vásárosna-ményig érő szakaszát (Fotó: MTI/Balázs Attila)
A kormányzati, a hatósági és a kivitelezői oldal hatékony együttműködésének köszönhetően egy hónappal a határidő előtt át lehetett adni az M3-as autópálya immáron Vásárosnaményig érő, 12 kilométer hosszú új szakaszát. Az elmúlt négy évben 45,7 kilométerrel bővült az M3-as Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az autópálya hossza a fővárostól Vásárosnaményig 280 kilométer. A két szabolcsi szakasz 55 milliárd forintba – a mostani 15,5 milliárd forintba – került. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a tegnapi átadáson kiemelte: a megye vonzóbb befektetési területté válhat, új munkahelyek jöhetnek létre, javulnak az itt megtermelt áruk piacra jutásának feltételei, megélénkülhet az idegenforgalom. Folytatásként Vásárosnaménytól Záhonyig is kétszer két sávos, új gyorsforgalmi út épül, amelynek tervezése hamarosan elkezdődik.
A gyorsforgalmi utak építése mellett 2010 és 2014 között leginkább az országos főutak megújítása került a középpontba, ezen belül is kiemelt szerep jutott az elkerülő utak építésének, vagyis javultak a vidéki településeken lakók életkörülményei. Ebben az időszakban az országos közúthálózaton több mint kétezer kilométer hosszú új vagy felújított szakaszt vehettek birtokba az autósok. A beruházások összértéke meghaladta a 470 milliárd forintot – közölte lapunk érdeklődésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).
Településeket elkerülő utak több mint 168 kilométer hosszan épültek az elmúlt években. A belterületi szakaszok tehermentesítését közel kilencvenmilliárd forint értékű útépítés tette lehetővé. A fejlesztéseknek köszönhetően egyebek mellett Debrecent, Enesét, Keszthelyt, Kisújszállást, Nagykanizsát, Perkátát elkerülő út épült meg, és a napokban adta át a beruházó Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. a Villány mellett megépült utat, és a Nyíregyháza nyugati elkerülőjének első szakaszát. Elkezdődött továbbá a Várpalotát, Siófokot, és Nagyatádot elkerülő utak építésének az előkészítése, és a tervek szerint Kecskemétnél, Miskolcnál és Pécsnél is épül új út ilyen célból.
Bár az ország gyorsforgalmi úthálózatának a hossza 2010-ben meghaladta az ezer kilométert, az autópálya-építések sem álltak le. A fejlesztési tárca összesítése szerint 110 kilométer hosszú autópálya vagy autóút épült meg mostanáig 208 milliárd forint költségvetéssel. Ezek közül kiemelhető az M3-as továbbépítése Nyíregyházáig, az új M43-as makói szakasza, az M0-ás déli szektorának a bővítése, pontosabban kétszer három sávos autópályává történő kiépítése. Emellett megkezdődött Szolnoknál az M4-es és Győr-Szombathely között az M85–M86-os építése.
Lényeges fejlesztés a főútvonalak burkolatának megerősítése: a 11,5 tonnás tengelyterhelés európai uniós szabvány, ehhez brüsszeli támogatás vehető igénybe. Ebben az időszakban 275 kilométeren erősítették a burkolatot az országos főúthálózaton, mindez 39 milliárd forintba került.
A 2010–2014 közötti időszakban két jelentős útfelújítási program ért kivitelezési szakaszba. Egyrészt az Európai Unió által támogatott regionális operatív program keretében a négy- és öt számjegyű főutakon történtek átfogó felújítások. Ebben az esetben a megbízott kivitelező cégek az útfelületet – két kilométernél hosszabb szakaszon – teljesen újjáépítették friss aszfaltréteg leterítésével, emellett elvégezték a szükséges árok- és padkarendezéseket. E programban 2014. szeptember 30-ig összesen 935 kilométer hosszan és 102 milliárd forint értékben valósultak meg felújítások. A szakminisztérium másik programja a legrosszabb állapotban levő, egyben legforgalmasabb útszakaszok rendbetételét támogatja. Erre a Közlekedés Operatív Program révén nyílik lehetőség. A beavatkozások – az első szakaszban – a közlekedésbiztonságot leginkább veszélyeztető nyomvályúk és felületi egyenletlenségek megszüntetését célozták, aszfaltmarás és új aszfaltréteg megépítésével. Idén szeptemberben 546 kilométer hosszúságban és 32,7 milliárd forint értékben zárultak le a beruházások. A közelmúltban hozott döntést a szaktárca a program második ütemének a megindításáról. Az egy-, kettő- és három számjegyű főutak felújítására szánt újabb ötvenmilliárd forintból jövő őszig mintegy ötszáz kilométer hosszú útszakasz újulhat meg.
Fejlesztik az autóbuszos közlekedést
A közösségi közlekedés versenyképessé tételének fontos eleme az autóbusz-közlekedés fejlesztése, amire 150 milliárd forintos keretet különített el a kormány – közölte tegnap a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára. Tasó László a Nyíradonyi járásban kialakított új autóbusz- körjáratok indítását bejelentő tájékoztatón elmondta: 2016. január elsejéig, amikor megnyílnak a nemzetközi piacok, a Volán vállalatoknak 800–1000 új autóbuszt kell beszerezniük annak érdekében, hogy versenyképesek legyenek. Most tizennégy év a Volán-buszok átlagéletkora. Tasó László elsőbbségnek nevezte a vasút fejlesztését, de hangsúlyozta, hogy a vasúti korszerűsítések után is az autóbuszok adják majd a közösségi közlekedési szolgáltatások 75–80 százalékát – írta a távirati iroda. Az államtitkár szerint a jó buszoknak jó utak kellenek, a jó utakon pedig jó buszoknak kell közlekedniük. Beszámolt arról is, hogy az egész országban jól megközelíthetővé kell tenni a járásközpontokat, amelyeket nagy számban keresnek fel a környező települések lakói.