Várakozáson felüli mértékben emelkedtek tovább a bérek

A tíz százalék feletti tavalyi reálbér-növekedés után idén év elején még jelentősebben, 11,5 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek Magyarországon. A 61 hónapja töretlen reálbér-növekedés főként a közszféra életpálya-programjainak és a kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodásnak köszönhető – mondta tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt adatokra reagálva. A KSH kimutatása szerint ja­nuár­ban a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 13,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ami hathavi csúcsnak számít. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum nyolc-, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással. A 2,1 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek továbbra is két számjegyű emelkedést mutattak, januárban 11,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál.

Varga Mihály hozzátette: a nettó átlagbérek a családi kedvezménnyel együtt több mint 215 ezer forintra emelkedtek, 2010 óta így a nettó átlagkeresetek a kedvezményeket is figyelembe véve 62,3 százalékkal növekedtek. A legnagyobb ütemű bérfelzárkózást Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Baranya megyében mérték – jelentette ki a miniszter. Közölte, a növekvő bérek miatt a munkaerő-kínálat is tovább bővül, mivel egyre jobban megéri dolgozni, a vállalkozásoknál pedig a magyar gazdaságban zajló pozitív folyamatok hatására a munkahelyek száma is dinamikus emelkedést mutat. Idén a bérek érdemi emelkedésére lehet számítani, ami a foglalkoztatás folyamatos bővülésével párhuzamosan tovább növelheti a magyar gazdaság teljesítményét.

Horváth András, a Takarékbank elemzője arra mutatott rá, hogy 2013-tól 2018 végéig összesen negyven százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 42 százalékkal nőnek a reálbérek. Hozzátette: idén kilenc százalékot meghaladó éves bérnövekedést várnak a képzett munkaerő hiánya, a közszféra bérrendezései, valamint a nyolc- és 12 százalékos további bérminimum-emelkedés okán. Németh
Dávid, a K & H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az idén is folytatódhat a bérek emelkedése, a nettó átlagbéreknél tízszázalékos emelkedés várható, az inflációval együtt számolt reálbér-emelkedés pedig nyolc százalék körül lehet.