Gazdaság

Várak és túrautak birodalma

A Közép-Dunántúli hegyoldalakon évszázadok óta terem a borvidéknek is nevet adó neszmélyi szőlő

A Közép-Dunántúl számos nagyszerű programmal várja a látogatókat az év minden szakában. Legyen az kulturális vagy sportprogram, természetjárás, történelmi, állat-, esetleg növénybaráti érdeklődés, gasztronómia, borkóstoló, Komárom és környéke, a Vértes, a Gerecse mindenki számára képes tartalmas és kellemes kikapcsolódást biztosítani.

Gerecse 20161029
A Gerecse számos, izgalmas programot ígér a turistacsoportoknak, lovasoknak és biciklistáknak egyaránt, de sok osztálykirándulást is szerveznek erre a vidékre (Fotó: MH)

Gyakran messzire utazunk, hogy szép és különleges helyeket lássunk, pedig a csodák itthon is körbevesznek bennünket. A komáromi városrészben, Koppánymonostoron olyan mocsaras-lápos hely található, amilyen nincs még egy Magyarországon. A Duna ártere a Szent Pál-szigeten különösen varázslatos, egyaránt mesél régi korok történelméről, növényekről és különleges állatokról, hajdan volt árvizekről, legendás halászatokról, az ártéri gazdálkodás régi-új küzdelmeiről vagy akár az ivóvízkincsről ad információkat.

Tanösvény és római tábor

A hét kilométer hosszú, tíz állomásból álló monostori ártéri tanösvényt a Duna Gerecse Turisztikai Nonprofit Kft. alakította ki a Szent Pál-szigeten, úgynevezett karós-füzetes módszerrel. Eszerint az indítóállomáson kihelyeztek egy táblát, rajta a legfontosabb információkkal és térképpel. A tanösvény több pontján számozott karók vannak, a hozzájuk tartozó adatok pedig egy füzetből olvashatóak el. Ezt a füzetet jelenleg csak a Tourinform-irodában lehet megvásárolni, azonban a jövőben több helyszínen, így várhatóan Koppánymonostoron is lehet majd kapni - mondta a Duna-Gerecse Nonprofit Kft. vezetője, Magyarics Gábor. Az indítóállomásnál és a Művelődési Ház előtt egy-egy interaktív tábla is helyet kapott, amelyeken számos játékos feladatot oldhatnak meg a túrázók.

A területen számos védett növény- és állatfaj él. A fák között olyan több száz éves tölgyek is akadnak, amelyek még az 1848-49-es honvédeket is „láthatták”, de megmaradtak a római katonák által telepített vadszőlők is. Külön figyelmet érdemel a Gyürky-gyümölcsös, amelynek fái ma is teremnek. Szép számmal virít a szigeten több védett orchideafaj, hóvirágmező, téli zsurló, őszi kikerics vagy tavaszi csillagvirág is. Az állatok közül itt fészkel a fekete gólya, kedvelt vadászterülete a réti sasnak, megtelepedtek a hódok és régebben járt itt egy aranysakálpár is.

A Duna-Gerecse Nonprofit Kft. több olyan fejlesztést is végrehajtott, amelyek kapcsolódnak ehhez a tanösvényhez is. Kijelölték a bakancsostúra-útvonalakat, a látnivalókat felfűzték egy virtuális útvonalra, és mobil applikáció is készült. Ez utóbbi magyar, angol, német és szlovák nyelven érhető el. Gyalogos- és kerékpáros-útvonal egyaránt található rajta. Továbbá elkezdték kiépíteni a képújság alapú infópontokat és bevezették a Duna–Gerecse turisztikai kártyát, amely számos kedvezményre jogosít: 63 helyen fogadják el és húsz szálláshelyen juthatnak hozzá azok a vendégek, akik több mint két vendégéjszakát töltenek el a környéken.

Aki pedig történelmi élményre vágyik, mindenképpen keresse fel Almásfüzitőn az Azaum római tábort. A felépült erőd őrtornyával és kézműves műhelyeivel igazi különlegesség, a letűnt ókori történelem egy életre kelt darabkája. A Legio Brigetio tagjai házigazdaként fogadják a hozzájuk érkező vendégeket. A csapat fellépésein bemutatja a római katonák életét, kiképzését, fegyvereit, csatáit. Az érdeklődő vendégek a korhű kézműves foglalkozásoktól a kemencés sütés-főzésen át a rekonstruált fegyverekig, felszerelésekig és csatákig mindent kipróbálhatnak.

Gerecse, Neszmély, Csákvár

A Duna–Gerecse térségben található, mintegy másfél ezres lélekszámú Neszmély község területén az első nagyobb település az újkőkor idején mutatható ki, amiről csiszolt kőszerszámok tanúskodnak. A bronzkori fémművesség jellegzetes tárgyait feltárt sírok őrizték meg. A kései vaskorban ide is elértek a nyugatról érkező kelta törzsek, s hozták magukkal a vaseszközök, a fazekaskorong és a pénzverés technikáját.

A római hódítás idején a kelta kultúrát átvevő illír származású azalus törzs székhelye a mai Dunaalmás-Neszmély környékén lehetett. A római katonai őrtornyok egyike a községhez közeli Kalin hegyen állt. Napjainkban Neszmély dinamikusan fejlődő település. Élete igencsak felpezsdült színes programjainak, a Duna menti kerékpáros-útvonalnak, a borgasztronómia fellendülésének következtében. A hegyoldalakon évszázadok óta terem a környék történelmi borvidékének is nevet adó neszmélyi szőlő (Hilltop). Borfesztiválok, szüreti mulatságok, Nemzetközi Jazz Fesztivál mellett a térségi és európai együttműködés fórumaként számon tartott „Hídverő Napok” messze földről csábítják a vendégeket.

A kuriózumnak számító Hajó­skanzen és a Millecentenárium Park számos színvonalas kulturális és sportrendezvénynek ad otthont. A hajókon működő erdei iskola diákjai betekintést nyerhetnek a hajózás rejtelmeibe, tutajjal fedezhetik fel a neszmélyi szigetvilágot.

A víz után a térségben a hegyek is fontos szerepet kapnak. A Vértes lábánál elterülő Zámolyi-medencében a gémeskutak árnyákéban pihenő szürkemarha-gulya a Hortobágy képét idézi. A hegység déli peremén mediterrán klímát kedvelő karsztbokorerdők fogadják a turistát, míg az északra néző völgyekben magashegységi növényritkaságokat figyelhet meg az érdeklődő.

A hegységet több száz kilométernyi gyalogos-, kerékpáros- és lovastúra­útvonal szeli keresztül. Többek között itt halad át az Országos Kéktúra vonala olyan látnivalók mellett, mint Csókakő vára vagy a festői környezetben fekvő Gánt. De nem szabad elfeledkezni a közép-dunántúli piros túra útvonaláról sem, hiszen ezen végigsétálva Majk műemlékegyüttesében, valamint Vértessomló település természeti és kulturális értékeiben gyönyörködhet a látogató. Majd egy nagyobb túra keretében útba ejthető az öt vár, illetve várrom: a csókakői vár, a várgesztesi vár, a csáki várrom, a vitányi és a Gerencsér várrom.

Nem mellékesen a gasztronómiának áldozók is találnak helyi jellegzetességeket e tájon, gondoljon a csíkvarsai csípős csodafalatra vagy a Móri borvidékre és az Ezerjó-borútra. Akinek pedig a horgászat vagy a vadászat dobogtatja meg a szívét, leshet halra-vadra ezen a vidéken, ahol már koronás eleink is űzték a vadat.

Ahogyan egyre több lovasklub várja a vendégeket, a hegység rengetegében kanyargó lovasút pedig lehetővé teszi, hogy mindenki igazán vadregényes tájon lovagolhasson.

A Vértes lábainál fekvő Csákvár leghíresebb látványossága az Esterházy-kastély. Nemcsak a kastély, hanem angol stílusú parkja is védett érték. Ám Csákvár arról is nevezetes, hogy a Dunántúl legnagyobb fazekasközpontja volt. Az egykori fazekasok szerszámait, munkáit a Vértes Múzeum őrzi.

A Szent Erzsébet-napi Gyertyafényes Hangversenyt pedig már Fehérvárcsurgón rendezik meg november 18-án. A koncert címe: Barokk örökzöldek és klasszikus francia darabok a hárfa első Aranykorából. Az előadáson fellép Gulyás Csilla hárfaművésznő, az elhangzó darabok szerzői pedig J. S. Bach, A. Vivaldi, G. F. Handel, J.-B. Cardon, H. Naderman, J-B. Krumpholtz és J. Baur.

Dohányos-ház pusztai fogadó

A Dohányos-ház az Esterházy-uradalom valamikori fornai majorságához tartozó cselédház volt, amely nevét az itt lakó dohánytermesztőkről kapta. Az 1912-ből származó épület helyén az 1760-as években még csárda állott, az egykoron virágzó marhakereskedelem dél felé irányuló útvonala mentén. A ház felújítása során ez utóbbi kultúrtörténeti örökséghez visszanyúlva fürdőszobás szobákat, valamint tágas étkező- és közösségi helyiségeket alakítottak ki. A cserépkályhával télen is otthonossá tehető fogadóbázis egész évben a programok széles kínálatát nyújtja az ide érkezőknek.

Az épület teraszáról belátható szinte az egész Csíkvarsai-rét alföldi tájat idéző területe. Európa leghíresebb madárélőhelyei között számon tartott, az év nagy részében vízzel borított vidék ideális táplálkozó- és pihenőhelyet kínál a hazánkban költő, illetve hagyományos vonulási útvonalakat követő vándormadarak számára.

Kora tavasztól késő őszig messziről hallható a helyreállított gémeskutak tövében méltóságosan legelésző szilaj szürkemarha-gulya kolompjának hangja. A génmegőrzés és a gyepterületek természetvédelmi kezelése céljából tartott állatok húsa magában egyesíti a rét fűszer- és gyógynövényeinek egyedülálló zamatanya­gait. A hangulatos estéken a Csíkvarsai Csípős Csodafalat elnevezésű (magyar szürke marha húsából készült) szalámi házi pogácsával és pálinkával, valamint a helyi ételspecialitást megtestesítő csákvári mustáros-tejfölös szelet tésztával és házi bodzaszörppel igazi csemegét kínál az éhes vendég számára.