Gazdaság
Változás a szakképzésben
Cseresnyés Péter: A munkaerőpiac rugalmasabbá tétele, ezen belül a közfoglalkoztatás átalakítása, a mobilitás és a piaci egyensúly javítása a legnagyobb kihívás
Ugyan szakképzett fizikai dolgozókból a legnagyobb a hiány a hazai munkaerőpiacon, de szakképzetlen fizikai dolgozó sincs elég – közölte tegnap Debrecenben Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a Nyitok hálózat a munkaerőpiaci kompetenciák fejlesztéséért című projekt nyitó konferenciáján. Az államtitkár a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét, ezen belül a közfoglalkoztatás átalakítását, a munkavállalók mobilitásának és a munkaerőpiac egyensúlyának javítását nevezte a legnagyobb kihívásnak. A távirati iroda beszámolója szerint hozzátette, hogy a foglalkoztatottság 67-68 százalékos, a 4,1 százalékos munkanélküliség pedig azt jelenti, „közel vagyunk a célhoz”, aki dolgozni akar, az tud is. Cseresnyés szerint az eddigi kínálatvezérelt szakképzés helyett a keresletvezérelt szakképzést kell bevezetni, ami azt jelenti, hogy szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a munkaerőpiac vállalkozói oldalával.
A konferencián bejelentette: kedden benyújtották a parlamentnek a szakképzési és felnőttképzési törvény módosítását, amely – szavai szerint – a rugalmasabb képzések irányába mutat. Várhatóan decemberben fogadhatják el a törvényt, amely lehetőséget ad majd az úgynevezett részszakképzésre, vagyis adott esetben nem kell egy egész OKF-s szakmát megtanulni, csupán egy-egy modult, amire éppen szükségük van a gazdasági szereplőknek. Később több ilyen modulból felépíthető a teljes szakma – magyarázta az államtitkár. Példaként említette: ha egy vállalkozásnak ívhegesztőre van szüksége, erre néhány hónap alatt ki lehet képezni a munkavállalót, nem kell végigtanulnia három évig az összes hegesztési formát, amelyet persze később elsajátíthat.
Cseresnyés Péter kiemelte: azt szeretnék elérni, hogy a szakképzésnek ismét olyan tekintélye legyen, mint volt az 1970-es, 1980-as években. Ezért a kihívások között említette többek közt a duá-lis képzés erősítését és a szakképzési rendszer színvonalának javítását. Ugyancsak tegnap Simon Attila István a Délkelet-Európai Foglalkoztatási Szolgálatok Társulása tízéves, jubileumi konferenciáján azt mondta, a tartósan munkanélküliek munkaerőpiaci integrációjának elősegítése és a térség uniós csatlakozás előtt álló országainak taggá válási törekvéseinek támogatása a 2017-es magyar elnökség fő célja.
A konferencián bejelentette: kedden benyújtották a parlamentnek a szakképzési és felnőttképzési törvény módosítását, amely – szavai szerint – a rugalmasabb képzések irányába mutat. Várhatóan decemberben fogadhatják el a törvényt, amely lehetőséget ad majd az úgynevezett részszakképzésre, vagyis adott esetben nem kell egy egész OKF-s szakmát megtanulni, csupán egy-egy modult, amire éppen szükségük van a gazdasági szereplőknek. Később több ilyen modulból felépíthető a teljes szakma – magyarázta az államtitkár. Példaként említette: ha egy vállalkozásnak ívhegesztőre van szüksége, erre néhány hónap alatt ki lehet képezni a munkavállalót, nem kell végigtanulnia három évig az összes hegesztési formát, amelyet persze később elsajátíthat.
Cseresnyés Péter kiemelte: azt szeretnék elérni, hogy a szakképzésnek ismét olyan tekintélye legyen, mint volt az 1970-es, 1980-as években. Ezért a kihívások között említette többek közt a duá-lis képzés erősítését és a szakképzési rendszer színvonalának javítását. Ugyancsak tegnap Simon Attila István a Délkelet-Európai Foglalkoztatási Szolgálatok Társulása tízéves, jubileumi konferenciáján azt mondta, a tartósan munkanélküliek munkaerőpiaci integrációjának elősegítése és a térség uniós csatlakozás előtt álló országainak taggá válási törekvéseinek támogatása a 2017-es magyar elnökség fő célja.