Válság ellen is védelmet adhat a stabil államháztartás

Banai Péter Benő: A 2013-ban indult folyamatok biztosítják hazánk felzárkózását (Fotó: Bodnár Patrícia)

Kiemelkedő mértékű volt a tavalyi gazdasági növekedés, a harmadik negyedéves bruttó hazai termék növekedés öt százalék körüli volt – hangsúlyozta tegnap Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a Fókuszban: Gazdasági Évnyitó 2019. elnevezésű konferencián. Hozzátette: korábban is volt olyan időszak, amikor az uniós átlag felett nőtt a magyar gazdaság, de ez az egyensúlyi mutatók felborulása mellett valósult meg: államháztartási hiány, államadósság folyó fizetési mérleg adatait tekintve. Egy évtizeddel ezelőtt így törvényszerűen korrekciós időszak következett, ami a gazdasági válság nélkül is bekövetkezett volna. A korrekció el is indult 2006 után de a magyar gazdaság gyengeségeit a gazdasági válság markánsan előhozta, és ez a bruttó hazai termék növekedését is visszavetette. A kormány célja, hogy ez ne ismétlődjön meg.

A konszolidáció időszaka után, 2013-tól olyan gazdasági növekedés indult el, amely biztosította a magyar gazdaság Európai Unióhoz történő felzárkózását, de nem járt hosszútávon áldozatot jelentő, későbbi kiigazítással – mondta Banai, aki azt is hangsúlyozta, hogy a korábban – az uniós viszonylatban is – rossz foglalkoztatási rátán az elmúlt években képesek voltak változtatni. Az egyéni boldoguláson túl így sikerült elérni a gazdaság stabilitását makrogazdasági szinten: bővült a gazdaság, ami nagyobb adóalapot s az államháztartás stabilitását is hozta magával.

Az államtitkár a munkaerőpiacban még megtalálható, a növekedést ösztönző tartalékok között említette az inaktívak és az ötvenöt év felettiek bevonását a munkaerőpiacba. Ezzel párhuzamosan kell elérni a cégek termelékenységének növelését és az innovációba való befektetést, ami egyszerre szolgálja a munkaerőpiaci feszültségek oldását és a gazdasági növekedést.

Banai fontosnak nevezte emellett, hogy a költségvetés stabil maradjon, hogy csökkenjen az adósságot és a költségvetés hiány. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a többletbevételeket nem célszerű csak adócsökkentésre fordítani. A növekedés és a többi makrogazdasági mutató fontossága mellett az államtitkár leszögezte, ha az Európai Unióból vagy a világ más részéről bármilyen negatív folyamat vagy válság érkezne, arra is figyelni kell, hogyan viszik tovább ezt az államháztartási politikát. Meggyőződése, hogy három százalék alatti hiány, sőt az érdemben csökkenő hiány nem csak azért fontos hogy betartsuk a jogszabályokat, hanem azért is mert egy-egy negatív reálgazdasági folyamat kivédésének a legfontosabb eszköze a stabil államháztartás.