Gazdaság
Vadregényes vértesi tájak
A dunántúli hegységet több száz kilométer gyalogos-, kerékpáros- és lovastúra-útvonal szeli keresztül
Madárcsapatoktól zsongó láprétek, illatozó füves puszták, mediterrán és magashegységi növényritkaságokat rejtő vadregényes tájak – a Vértesi Natúrpark a változatosság csodálatos világa. Egy pillanatnyi hangulat, egy szín, egy illat, egy porladó kő, a szabadtűzön főtt étel íze, egy pohár bor gyöngyöző emléke felidézheti a Vértes varázsát. Tavasszal pedig a nőszirommezők lila és sárga színei ejtenek ámulatba minden arra járót. Olyan, mintha a magyar tájak mind adtak volna magukból egy kicsit, hogy együtt legyen minden érték és szépség, amelyet a természet és az ember alkotott. A tizenhét települést magában foglaló Vértesi Natúrpark látogatóközpontjának a csákvári Geszner-ház ad otthont. A kis tó partján álló, szépen felújított épületben a Vértes csodálatos világát ismerhetjük meg háromdimenziós életképek segítségével.
A Vértes lábánál elterülő Zámolyi-medencében a gémeskutak árnyékában pihenő szürkemarha-gulya a Hortobágy képét idézi. A korábban lecsapolással fenyegetett Csíkvarsai-rét az ősi magyar puszták, lápok kiveszőben lévő madár- és növényvilágának élőhelye. A különleges területen a Vidrafű tanösvény vezet végig. A hegység déli peremén mediterrán klímát kedvelő karsztbokorerdők látványa bűvöli el a turistát, míg az északra néző buja völgyekben magashegységi növényritkaságokat figyelhetünk meg.
A hegységet több száz kilométernyi gyalogos-, kerékpáros- és lovastúra-útvonal szeli keresztül. Többek között itt halad át az Országos Kéktúra vonala olyan látnivalók mellett, mint Csókakő vára, vagy a festői környezetben fekvő Gánt. Ne feledkezzünk el a közép-dunántúli Pirostúra útvonaláról sem, hiszen ezen végigsétálva Majk műemlék együttesében, valamint Vértessomló település természeti és kulturális értékeiben gyönyörködhetünk. Ezeken kívül számtalan hoszszabb-rövidebb jelzett útvonal vezeti a kirándulókat a hegység romantikus, vadregényes tájain keresztül. A tanösvények természeti értékeinek megismeréséhez táblák és kirándulásvezető füzetek nyújtanak segítséget. A Vértesi Natúrparkban például százötven kilométer hosszú, kiépített körtúraútvonal várja a terep- és túralovaglás vagy a sétakocsikázás kedvelőit. Lovas túránkhoz még térképet is kapunk vagy tölthetünk le előzetesen. Kirándulás közben öt várat lehet útba ejteni: csókakői vár, várgesztesi vár, csáki várrom, Vitány várrom, Gerencsér várrom. Ugyanígy meg lehet nézni a többé-kevésbé épen maradt kolostorokat (majki Kamanduli Remeteség), kápolnákat vagy egyéb történelmi emlékhelyeket, a régi kastélyokat vagy múzeumokat is.
Az országos Kék- és a közép-dunántúli Pirostúra-útvonal is itt halad keresztül
A Vértes egyetlen vára Csókakő, amit nem rejt el az erdők vadonja. E különleges régészeti és műemléki érték, túl a hétszázadik születésnapján, büszkén magasodik a vértesi sziklatetőn. Csókakő a 13. és 16. század között Székesfehérvár után a legnagyobb igazgatási központ volt, egyben végig jelentős bázis a történelmi évszázadok során. Ennek ellenére mégis elhanyagolták, volt idő a kilencvenes években, amikor a vár végveszélybe kerül, nem is volt látogatható. Szerencsére a várkutatások alapján végzett rekonstrukciós munkák lendületet vettek, így ma már újra régi fényében ragyog a kaputorony, átadták a várkápolnát, megújult az ágyúállás, elkészült a lépcső a felsővárhoz és a kápolnához. Érdemes megjegyezni azt is, hogy ezen a hétvégén lesz látogatható a 18. Csókakői várjátékok című rendezvény, ahol hadi és lovagi tornát, solymászbemutatót és a várszínpadon fellépő művészeket tekinthetnek meg a látogatók.
Várgesztes településről több túraútvonal indul, kényelmes sétákat ígérve családoknak is. Egyik kötelező állomás lenne Gesztes vára, mely több mint négyszáz méter magasan emelkedik az erdők ölelésében. A várat azonban lezárták, így sajnos nem látogatható. Kárpótol minket egy valóságos mesefalu, Vérteskozma, amelyről már 1300-ból vannak feljegyzések. A kis település valóságos csoda, ahogy a Vértes lankái és erdei magukba rejtik, kizárva minden átmenő forgalmat.
Sajátos hangulat fogad minket a csend otthonában, Majk. A némasági fogadalmat tett szerzetesek majd 260 éves történetébe pillanthatunk be a Kamalduli Remeteségben. Az Európa-szerte kuriózumnak számító barokk épületegyüttes tizenhét cellaháza, kolostora, templomtornya mára műemlék. Érdemes figyelmesen körülnézni a remeteség parkjában is, mert a kertek jelentős része még a 18. századi barokk szerkezetet őrzi. Az egykori cellaházak egy része ma már igényesen kialakított szálláshely, s igénybe vehető lelkigyakorlatok, meditációk, és természetgyógyászati kurzusok céljára is.
A Vértest szinte nem lehet kihagyni anélkül, hogy gasztronómiai titkaiba elmerülnénk. Harapjunk bele a frissen sütött zámolyi kenyérbe, a Csákberény és Csókakő között elterülő Orondpusztán kóstoljunk sajtkülönlegességeket (fokhagymás, aszaltparadicsomos, olívás, chilis), fogyasszuk hozzá a Vértes tüzes leheletét, a magyar szürke marhából készült Csíkvarsai Csípős Csodafalatot, kísérjük mindezt kézműves szörppel. A Vértes lábainál fekvő Csákvár leghíresebb látványossága az Esterházy-kastély. Nemcsak a kastély, hanem angol stílusú parkja is védett értéknek számít. Csákvár arról is nevezetes, hogy a Dunántúl legnagyobb fazekasközpontja volt. Az egykori fazekasok szerszámait, munkáit a Vértes Múzeum őrzi. Csákberényben, a Vértes délnyugati lábánál, az egykori Merán-uradalom központjában 2014. október 22-én került sor az újonnan megvalósult Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum és a Vértesi Panoráma Tanösvény átadására.
A Vértesi Erdő Zrt. célul tűzte ki, hogy a Vértes vadgazdálkodási és erdészeti történetét bemutató gyűjteményt hozzon létre. Az intézményt tehát nem a Merán család emlékmúzeumának szánták, a szándék sokkal inkább a Vértes vadászati és erdészeti múltját, illetve kisebb részben jelenét is méltó módon bemutató gyűjtemény összeállítása volt. Egyik helyiségében kapott helyet a Vértes jellemző élőhelyeit és állatvilágát bemutató dioráma és a hetvenfős előadó- és oktatóterem, mely alkalmas különböző közjóléti, vadászati és erdészeti előadások, konferenciák rendezése is. Ugyancsak a környezeti nevelést segíti a 4620 méter hosszú, a Vértes talán legszebb kilátópontját is érintő Vértesi Panoráma Tanösvény. Tatabányától délre épített kilátót a Kis-Kopasz-hegyen a Vértesi Erdő Zrt., a vörösfenyőből készült, tizenhat méter magas tornyot idén májusban adta át a társaság. A kilátó helyét úgy választották meg, hogy fentről arra a síkra lehessen rálátni, ahol a legenda szerint 907-ben a bánhidai csata zajlott Árpád vezér és Szvatopluk morva fejedelem hadai között. Látni lehet innen a Vértes legmagasabb pontját, a Nagy-Csákányt is, valamint a Gerecse teljes vonulatát, a Tatai-medencét, s tiszta időben akár a Dunáig is terjedhet a panoráma.