Űrállomás Pakson

Az atomerőmű a hazánkban megtermelt villamos energia több mint ötven százalékát biztosítja – magyarázza Paksra érkezésünkkor kísérőnk, Kovács Pál, a Miniszterelnökség paksi atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterének kabinetfőnöke, miközben bemutatja az atomerőmű Tájékoztató- és Látogatóközpontját. Ide egyébként bárki beléphet előzetes regisztráció nélkül, hogy közelebbről megismerkedhessen az atomerőmű működésével a villamos energia előállításától annak a háztartásokba jutásáig. Részletes előadást hallgatunk a maghasadástól a láncreakcióig, aztán jön a program igazán érdekes része, elindulunk az üzemi területre. Beszállunk a kisbuszba, mindenki köszön, nevén szólítja a másikat, szállítók, rakodók, sofőrök, mindenki ismer mindenkit, az egész atomerőmű város a városon belül.

Az atomerőművek biztonsági szintje manapság jóval magasabb, mint húsz évvel ezelőtt, a ma üzemelő reaktorok többszörös védelmi rendszerrel vannak ellátva. Az erőműveket úgy tervezték, a technikai berendezéseket és a biztonsági rendszereket úgy alakították ki, hogy még egy súlyos baleset bekövetkezésekor is biztosítva legyen az erőmű környezetének biztonsága. Ennek a kritériumnak a korszerű atomerőművek megfelelnek. A fejlesztők egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a megelőző eszközök alkalmazására amellett, hogy a baleseti helyzetek elhárítására is felkészítik a biztonsági rendszereket, valamint a személyzetet.

A kormány részéről e feladat ellenőrzését az Országos Atomenergia Hivatal látja el, miként az egyéb nukleáris létesítmények (MTA Energiatudományi Kutatóközpont kutatóreaktor, BME tanreaktor, kiégett kazetták átmeneti tárolója) ellenőrzését is. A felügyeletet gyakorló hatóság csak akkor engedélyezi egy reaktor beindítását, üzemét vagy a reaktor különböző berendezésein végrehajtandó műveleteket, ha bizonyított, hogy a reaktor biztonságban van.

Az atomreaktorokban értelemszerűen nagy mennyiségű radioaktív anyag van, aminek sugárzásától a létesítmény dolgozóit védeni kell, egy esetleges baleset esetén pedig az anyag környezetbe jutását meg kell akadályozni – mondja a kabinetfőnök 9,6 méter magasan, és mutatja a hármas és a négyes blokkot. Az atomreaktorban a leállítása után is még bizonyos ideig jelentős hőenergia szabadul fel, mivel a radioaktív elemek bomlása folytatódik. Három alapvető biztonsági feltételt kell teljesíteni: a nukleáris láncreakció hatékony szabályozását, a termelt energia megfelelő elszállítását, és a radioaktív anyagok kikerülésének megakadályozását. Az erőműben négy nyomott vizes reaktor működik, ezek mindegyike két zárt vízkörből, a primer és a szekunder körből áll. A nyomott vizes reaktortípus jellegzetessége, hogy a primer körben keringő víz nagy nyomás alatt (123 baros nyomáson) nem tud elpárologni, az áramló közeg háromszáz Celsius-fok körüli hőmérsékleten sem forr el.

Nézek le harminchárom méter magasról, előttem a hármas blokk óriási, piros reaktorfedéllel, pódiummal, zsilipekkel, pihentetővel – ez a primer kör. Az atomerőmű működése bonyolultnak és felfoghatatlannak tűnik, de mint megtudjuk, felépítése sokban hasonlít a hagyományos hőerőművekéhez, vagyis a kazánhoz hasonlóan a reaktorban felszabaduló hőt víz hűtőközeggel szállíttatják el. Az első körben keringő víz a gőzfejlesztőben átadja hőjét a második kör vizének, amely elpárolog. Az elpárolgott gőz a turbina forgólapátjaira kerülve meghajtja azokat, a mozgási energiából pedig villamos energiát termel a generátor. A gőz innen a kondenzátorba kerül, ahol lecsapódik, újra folyékony halmazállapotúvá válik, a lehűlt víz pedig előmelegítés után újra visszajut a gőzfejlesztőbe. A primer kör az atomreaktort, a keringtetőhurkokat, a hurkokat elzáró armatúrákat és a szivattyúkat, a gőzfejlesztők hőátadó csöveit és a térfogat-kiegyenlítő tartályt magába foglaló rendszercsoport. Feladata a nukleáris alapú gőztermelés, a meghatározó nyomás és hőmérsékleti viszonyok fenntartása, valamint annak megakadályozása, hogy a hőhordozó kijusson a környezetbe.

Fentről nézem a fehér overallba öltözött embereket, amint karbantartást végeznek, villanymotort ellenőriznek, útvonalakat állítanak be. Összesen kétezer-négyszázan dolgoznak itt a különböző rendszereken. A turbinagépházban minden színes, „Lego-színek” – így mondják, nem véletlen, minden színnek más jelentése van. A sárga például a veszélyes hidrogént jelzi, a barna meg az olajrendszert. A szekunder kör a gőzfejlesztők tápvízoldali részét, a főgőzrendszert, a turbina nagy- és kisnyomású elemeit, a kondenzátort és a tápvízrendszert magába foglaló rendszercsoport. Legfőbb feladata az áramló gőz energiájának átalakítása forgó mozgássá, ami biztosítja a turbinák és a generátor meghajtását. Megnézzük a Ganz-generátort is, amire nagyon büszkék, magyar gyártmány. A primer és szekunder folyamatokat, valamint a villamos technológiát a blokkvezénylőből irányítják. Benézünk az üvegen, intenek ők is, olyan az egész, mint egy űrállomás, több ezer gomb és kijelző, a mérnökök mellett operátorok felelnek a munkáért. A személyzet kiválasztásán túl hatalmas hangsúlyt helyeznek a csapatmunkára, háromutas kommunikációt használnak, folyamatosan tanulnak, fejlődnek, gépészek, majd főgépészek, reaktoroperátorok lesznek. A tanulási folyamat itt igen hosszú, egy blokkügyeletes mérnök betanulási időszaka négy-hat év. Rendszeres pszichológiai vizsgán és szimulátoros gyakorlatokon is keresztülmennek.

Itt fog épülni Paks II. – mutatják, nézzük a hatalmas területet, a két új blokk helyét. Óriási puszta, gyommal, gazzal benőtt terület, ahol madár se jár. Ez nem igaz, pár macska ugrál a fűben, mászkál a kerítések között. Nehéz elképzelni, hogy itt hamarosan egy gigantikus újabb űrállomás épül, még modernebb, mint amit láttam. Pedig jobb, ha elképzelem, ugyanis a paksi atomerőmű adta 2016-ban a hazai villamosenergia-termelés 51,3 százalékát, ám a működő blokkokat 2032–2037 között várhatóan majd le kell állítani. Ezt a termelőkapacitást kell pótolni az új blokkokkal. A majdan elöregedő, kiváltásra szoruló blokkok ütemezett kiváltása egy bizonyos arány felett kizárólag folyamatos energiatermelésre alkalmas és a kívánt mértékben szabályozható erőművekkel lehetséges. Magyarország kevés saját energiahordozóval, szénnel, kőolajjal, földgázzal rendelkezik, emiatt energiaszükségletünk nagy részét, mintegy hetven százalékát importból fedezzük. Az import mennyisége és ára komoly bizonytalansági tényező még hosszú távú szerződések mellett is. Az atomerőművi blokkok üzemanyaga stabil áron előre beszerezhető és kis helyen tárolható, így biztosítható a folyamatos termelés. Az atomerőművek üzemanyaga a blokk szállítójától függetlenül különböző szállítóktól is beszerezhető az aktuális gazdasági szempontok figyelembevételével. Mindemellett hazánk is kötelezettséget vállalt az üvegházhatást, így a globális felmelegedést és klímaváltozást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, a szén-dioxid-mentes technológiák arányának növelésére. Ezen az úton az atomenergetika megkerülhetetlen tényező, mert Magyarországon a szükséges mennyiségű villamos energiát megújuló energiát termelő egységekkel csak a mezőgazdasági területek és az ország élhetőségének csökkenésével lehetne előállítani.