Uniós döntés: fizethetnek a magyarok

Nemcsak az építkezés esetében, pénzügyi értelemben is el kell simítani a problémákat (Fotó: MH)

Az Abony és Fegyvernek között épülő M4-es autópálya finanszírozásának brüsszeli elutasítása, majd a kartellgyanú miatt leállított építkezés nehéz helyzetet teremtett, ugyanis a sztráda csaknem félig kész, jövőre át lehetne adni, és összességében 110,7 milliárd forint értékű szerződés sorsa lett rendezetlen. Mint azt a kormány bejelentette, azzal a brüsszeli döntéssel, hogy ez az autópálya-beruházás indokolatlan lenne, nem értenek egyet, a kartellgyanút – vagyis hogy a fővállalkozók előre megállapodtak-e az árban – viszont mindenképpen ki kell vizsgálni. Az Abony–Fegyvernek közötti 29 kilométer hosszú autópálya építésére a Strabag Kft., a Colas Zrt., a Swietelsky Kft., az A-Híd Zrt. és a Közgép Zrt. kapott megbízást, a kilométerenkénti költség 3,8 milliárd forint. Azt is nyilvánossá tette a kormány, hogy ha a kartellezés nyomán hazánknak pénzügyi következményekkel kell szembenéznie, a számlát az ügyben érintett kivitelezőknek kell vállalniuk. Bárhogy is alakul, ez nem lesz kis összeg. Eredetileg Magyarország a beruházás 85 százalékára pályázott Brüsszelben, ami 93,5 milliárd forint. Azzal, hogy a brüsszeli bürokraták elutasították a támogatást, a magyar félnek mind a 110 milliárd forintot ki kell fizetnie, már ha a jelenlegi feltételek és szerződések mellett épül meg az autópálya. Ha azonban változnak a feltételek, ami a legvalószínűbb forgatókönyvnek tűnik, két eset lehetséges: a kormány vagy új közbeszerzési pályázatot hirdet a befejezésre, vagy másik nyomvonalon épül meg a gyorsforgalmi összeköttetés Szolnokig.

Nem egyedi eset, hogy abbamarad egy építkezés, erre a közelmúltban volt példa. A Nagykanizsát elkerülő 61-es főút építése négy éve szakadt félbe, azóta parlagon állnak az addig elkészült építmények, viszont az 1,8 milliárd forint értékű beruházás volt a jelenlegi 110 milliárdossal szemben. A Nagykanizsát elkerülő 2x1 sávos főút építésének felfüggesztését egyébként maga az állami beruházó, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. kezdeményezte. A beruházás 2009-ben kezdődött, azonban már 2010-ben leálltak a munkálatok, ugyanis az építő konzorcium egyik tagja, a Vegyépszer csődbe ment. A NIF 2011-ben bontott szerződést a fővállalkozóval, és 2013-ban írt ki új közbeszerzési pályázatot. A beruházás folytatását idén áprilisban kezdheti meg a Közgép Zrt., vagyis a nyomvonalon öt éven keresztül nem volt érdemi beruházás. Érdekes viszont az új közbeszerzési tender is, hiszen a pályázó a becsült mérnökárnál húsz százalékkal adott olcsóbb ajánlatot, így nyerte el a megbízatást. A 2009-es ár másfél milliárd forint volt, a mérnök által becsült költség 1,8 milliárd forint, a Közgép most 1,3 milliárd forintos ajánlattal nyert.

A 110 milliárd forintos projektnél viszont komolyan fennáll annak a lehetősége, hogy az alvállalkozók rosszul járnak. Ilyen esetben ugyanis a fővállalkozó csak azoknak a számláknak az ellenértékét köteles kifizetni, ahol már lezárult egy adott munkafolyamat, és a számla a NIF-hez is beérkezett. Abban az esetben, ha egy munkafolyamat közben történik szerződésbontás a fővállalkozóval, az alvállalkozónak bennragad az addig elvégzett munkája ellenértéke, vagyis amit addig elköltött, de még nem kapta meg érte a pénzt. A fővállalkozónak ugyanis csak a leszámlázott összeget kell kifizetnie. Lényeges elem az M4-esnél, hogy épül egy Tisza-híd is, amelynek az acélszerkezeti elemei már félig elkészültek. A félkész híddal, ahogy a többi műtárggyal is, pedig kezdeni kellene valamit. Még akkor is, ha nem ezen a nyomvonalon, vagy csak Szolnokig épül meg az M4-es sztráda.