Újrahasznosítással a jövő gazdaságáért

A körforgásos gazdaságban nincs hulladék, és a jelenleg működő lineáris gazdasággal ellentétben ez olyan modell, amelyben a ma termékei a jövő alapanyagai. Ez több mint újrahasznosítás: egy értékláncokon és iparágakon átívelő gazdasági modell, amely újradefiniálja a terméktervezés, gyártás, fogyasztás folyamatát, ezzel megnyitva új, eddig kiaknázatlan első és másodpiacokat a vállalatok számára – derült ki a PricewaterhouseCoopers (PwC) legújabb, kilenc körforgásos eszközt és több mint hetven vállalati esettanulmányt bemutató felméréséből.

A globális megatrendek – mint az erőforrás-szűkösség, a technológiai áttörés és az új generációk megjelenése – olyan környezetet hoznak létre, amelyben pazarlás, ha a termékek a szemétlerakóban végzik – mondta Osztovits Ádám, a PwC Magyarország vezető cégtársa. Hozzátette, hogy azok a vállalatok, amelyek felismerik a termékek, anyagok életciklusának kiterjesztésében rejlő kiaknázatlan potenciált, új piacokra léphetnek be, költségeket takaríthatnak meg, és növelhetik fogyasztóik bizalmát. A növekvő népesség mellett egyre több erőforrást élünk fel: a Yorki Egyetem kutatásai szerint a jelenlegi nyersanyagtípusok húsz százaléka a következő ötven, csaknem harmincöt százaléka pedig száz éven belül el fog fogyni, miközben legnagyobb részüket nem használjuk fel újra.

A körforgásos gazdaság eszközei változatosak, attól függően, hogy az értékláncon belül ki a felelős értük: a beszállító, a gyártó, a fogyasztó. Ez a gazdaságtípus több mint újrahasznosítás, eszközei iparágakon átívelnek – fejtette ki Perger Júlia, a PwC Magyarország üzleti tanácsadója. Hozzátette, hogy ami az egyik iparág hulladéka, az egy másik iparág alapanyaga lehet, így értékes, mind költségcsökkenést eredményező, mind pedig hatékonyság- és márkaérték-növelő együttműködések jöhetnek létre akár iparágak között is.

Elmondta azt is, hogy a körforgásos gazdaság számos új lehetőséget nyithat meg az ellátási lánc egészén, a beszállítóktól kezdve a gyártókon, logisztikai rendszereken át egészen a fogyasztókig. Példaként említette az iparági szimbiózist. Megjegyezte, van olyan vállalat, amely az őrölt kávészemekből nyomdafestéket gyárt, akad olyan is, amely az ananászlevelekből textilt,  az egyik nagy sportszergyártó pedig innovatív eljárásokkal sportpályákat épít használt edzőcipőkből. Jelenleg a körforgásosságra való átállás csak egy lehetőség.