Újabb mélypontra zuhant a török líra

„Évtizedek óta nem volt ilyen pénzügyi válság Törökországban” (Fotó: MH)

–  Mitől zuhant történelmi mélypontra a török líra a múlt pénteken?

–  A múlt év végén jelentkező törökországi pénzügyi válság nem torpant meg, mert az ellenlépések nem voltak elegendők. A jegybank vonakodik az általános kamatlábat ismételten emelni. A pénzügyi szakemberek kétszázalékos kamatemelést tartanának szükségesnek. Véleményük szerint ezzel megállítható lenne a török líra esése, s a válság is kezelhetővé válna. Az ára ennek az, hogy az országban megdrágulnak a hitelek, s ennek következtében a gazdasági növekedés megmaradna ugyan, de jóval kisebb lenne, mint amit a török vezetés megcélzott. A helyzet olyan, hogy Ankarának ismét vissza kell térnie a Nemzetközi Valutaalappal történő együttműködéshez, mert szüksége van a világszervezet pénzügyi segítségére.

–  Mit jelent ez pontosan?

–  A nyár elején egy euróért még valamivel kevesebb, mint öt török lírát adtak, ez az ár hetekkel ezelőtt hét líra fölé került, s napjainkban már csak pár kurus kell hozzá, hogy a nyolc lírát elérje. A török vezetők és az átlagemberek fogják a fejüket, s tisztában vannak azzal, hogy nagy a baj. Az árak, mivel Törökországnak nagyobb az importja, mint az exportja, szinte törvényszerűen emelkednek. A fizetések és egyéb jövedelmek így egyre kevesebbet érnek. A nemzetközi pénzügyi körök aggódva találgatják, hogy Ankara miként tudja rendezni esedékes adósságszolgálatát. Számos európai uniós bankár aggódik a bankja által Törökországba kihelyezett 138 milliárd euró miatt.

–  Mikor esett utoljára ilyen hatalmasat a török pénz?

–  Évtizedek óta nem volt ilyen pénzügyi válság az országban. Törökország lakói az elmúlt másfél évtizedben hozzászoktak ahhoz, hogy a török líra stabil. Erre alapozottan terveztek, és devizahiteleket is vettek fel. Az új helyzetben mára már azonban nagyon nehéz lett ezek fizetése. Sokaknak be fog dőlni a hitelük, és minden bizonnyal sok vállalat megy csődbe. A válság a középosztályt érinti egyelőre a leginkább, amelynek fogyasztása az elmúlt években elérte az EU-tagállamok alsóbb szintjét.

–  Eltávolodnak a befektetők a politikai helyzet miatt?

–  Recep Tayyip Erdogan elnök a globális struktúrákat és az Egyesült Államokat okolja a válságért. Úgy is fogalmazott, hogy Washington hátba szúrta Ankarát. A török elnöknek igaza van abban, hogy a törökországi pénzügyi válság kirobbanásában nagy szerepük van a világban bekövetkezett kereskedelempolitikai változásoknak. Különösen az Egyesült Államok új politikájának, hogy a nemzetközi tőkét kamatemeléssel magához csábítsa, és az ország gazdasági érdekeit protekcionista védővámokkal bástyázza körül, s ezekben gazdaságon túli politikai eszközök is megjelennek. De ez a világ többi részét is kedvezőtlenül érinti, ám egyelőre Törökországon kívül nem alakult ki válsághelyzet. Így válság okai között mindenképp belső tényezőket is keresni kell. Így szerintem azt, hogy a gazdaság növekedése mögött nem állt kellő termelékenység, növekedés és energiatakarékosság. A hitelpolitika pedig nem volt kellőképpen szigorú. Az állam a hatalmas adóbevételeit nem helyezte vissza megfelelő arányban a gazdaságba, különösen nem annak innovatív szektoraiba. Ehelyett inkább látványos és sok tekintetben szükséges infrastrukturális beruházásokra és szociálpolitikára költötte a költségvetés pénzét. Fontos hozzátenni, hogy az utóbbi természetesen az érintett kedvezményezett rétegek körében nagy népszerűséget hozott neki.

–  Miről szól az új török gazdasági modell, amit a múlt héten ismertettek?

–  Ezt még nem nevezném gazdasági modellnek, hanem a pénzügyminiszter Berat Albayraknak, aki az elnök veje, fontos kijelentéseinek, amolyan szükséges nyugtató beszédnek. A miniszter megígérte, hogy a kormányzás tiszteletben tartja a jegybank függetlenségét, ezt a nemzetközi pénzügyi körök ismételten hallani akarták, s igyekezett a külföldi befektetőket megnyugtatni, és az eddiginél nagyobb költségvetési fegyelmet ígérni.

Orosz megoldási lehetőségek

Oroszország egy ideje már fontolgatja annak lehetőségét, hogy nemzeti valutákat használva rendezze kétoldalú kereskedelmi ügyleteit Törökországgal, Kínával és Iránnal – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap Ankarában. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján Lavrov megjegyezte: az amerikai dollár idővel háttérbe fog szorulni. Arról is beszélt, hogy szerinte az új amerikai szankciók bevezetése Ankarával és Moszkvával szemben illegitim politika, amellyel az Egyesült Államok igazságtalan versenyelőnyhöz jut a globális kereskedelemben. (ZD)