Gazdaság
Újabb árrobbanás küszöbén az olajpiac
Az Egyesült Államok nyomást gyakorol Iránra, amely felvásárlói jó részét elveszítheti
Ez lényegében annyit jelent, hogy Irán nem tud dollárért olajat exportálni, márpedig a piacon leginkább dolláralapúak a jegyzések. Mivel nehéz lesz pótolni a hiányt, a piac már előre árazott. Az olajárak már az ötödik egymást követő negyedévben növekednek, ami 2007 eleje óta a leghosszabb egybefüggő időszak. Akkor zsinórban hat negyedéven át drágult a nyersolaj, ami hordónként 147,50 dolláros rekordszintre repítette az árakat. Ezen a héten kedden a Brent már 85,09 dolláron forgott, ami 2014 novembere óta a legmagasabb ár.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagállamai és partnerei, élükön Oroszországgal megpróbálják növelni a termelést, ami nem egyszerű, mivel a termelők a kapacitásaik határához érnének. Az OPEC szeptemberi együttes olajtermelése csak minimálisan nőtt augusztushoz képest, mivel a nagyobb szaúdi, líbiai és angolai termelést jórészt ellensúlyozta a csökkenő iráni és venezuelai olajtermelés. Az olajár emelkedése abból is adódik, hogy a piaci szereplők nemigen bíznak abban, hogy a termelők pótolni tudják az iráni olajexport kiesését.
A Reuters hírügynökség tengeri szállítmányozók és olajpiaci kereskedők körében végzett felmérése alapján az valószínűsíthető, hogy az OPEC szeptemberi termelése napi kilencvenezer hordóval, napi 32,85 millió hordóra emelkedett. Az adat a szervezet valamennyi tagországára vonatkozik, azaz Líbiára és Nigériára is, amelyek felmentést kaptak a múlt év kezdetétől érvényes termeléscsökkentés alól. Irán szeptemberi olajtermelése napi harmincezer hordóval, 4,62 millió hordóra csökkent, Venezueláé pedig napi ötvenezer hordóval, 1,25 millió hordóra mérséklődött. Pletser Tamás az Erste Bank olajpiaci szakértője lapunknak úgy nyilatkozott, hogy Irán exportja az embargó bevezetése után napi nyolcszázezer hordóra csökkenhet. Irán legnagyobb vásárlója jelenleg Kína, India, Japán, Dél-Korea és az Európai Unió. Az embargó bevezetésével az unió és Japán minden bizonnyal kiesik a vásárlók közül, így Kína és Törökország veheti főként az iráni olajat.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagállamai és partnerei, élükön Oroszországgal megpróbálják növelni a termelést, ami nem egyszerű, mivel a termelők a kapacitásaik határához érnének. Az OPEC szeptemberi együttes olajtermelése csak minimálisan nőtt augusztushoz képest, mivel a nagyobb szaúdi, líbiai és angolai termelést jórészt ellensúlyozta a csökkenő iráni és venezuelai olajtermelés. Az olajár emelkedése abból is adódik, hogy a piaci szereplők nemigen bíznak abban, hogy a termelők pótolni tudják az iráni olajexport kiesését.
A Reuters hírügynökség tengeri szállítmányozók és olajpiaci kereskedők körében végzett felmérése alapján az valószínűsíthető, hogy az OPEC szeptemberi termelése napi kilencvenezer hordóval, napi 32,85 millió hordóra emelkedett. Az adat a szervezet valamennyi tagországára vonatkozik, azaz Líbiára és Nigériára is, amelyek felmentést kaptak a múlt év kezdetétől érvényes termeléscsökkentés alól. Irán szeptemberi olajtermelése napi harmincezer hordóval, 4,62 millió hordóra csökkent, Venezueláé pedig napi ötvenezer hordóval, 1,25 millió hordóra mérséklődött. Pletser Tamás az Erste Bank olajpiaci szakértője lapunknak úgy nyilatkozott, hogy Irán exportja az embargó bevezetése után napi nyolcszázezer hordóra csökkenhet. Irán legnagyobb vásárlója jelenleg Kína, India, Japán, Dél-Korea és az Európai Unió. Az embargó bevezetésével az unió és Japán minden bizonnyal kiesik a vásárlók közül, így Kína és Törökország veheti főként az iráni olajat.