Új lehetőségek előtt áll Nagykanizsa

– Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti látogatásán jelentős beruházásokat ígért kormányzati segítséggel Nagykanizsán, ezek közül az egyik legjelentősebb az ipari park bővítése. Miért van szükségük kormányzati támogatásra?

– Saját erőből ezt nem tudnánk megtenni, ugyanakkor nagyon fontos, hogy új munkahelyeket hozzunk létre. Százötven hektáros ipari parkunk betelt, ha új beruházó érkezik, bajban vagyunk. Jelenleg Nagykanizsán hét, a környező településeken pedig tizenöt-húsz százalékos a munkanélküliség. A kormányfő arra tett ígéretet, hogy az állam ötszáz hektár területet vásárol, és részt vesz a közművesítésben is. A beruházás körülbelül negyvenmilliárd forint, mi saját erőből egy-két milliárd forintot tudunk erre a célra biztosítani. Az ötszáz hektáros, autópályáról nyíló új ipari terület hat-nyolcezer új munkahely megteremtését teszi lehetővé a következő tíz évben.

– Milyen beruházások várhatók Nagykanizsán, és mennyien élnek jelenleg az iparból?

– Leginkább a gép- és fémipari, víztisztítással és logisztikával kapcsolatos beruházások a jellemzők az ipari parkban. Az iparban a munkaképes lakosság csaknem fele dolgozik Nagykanizsán és környékén. Jelenleg egy kisebb zalai város népességének megfelelő munkavállaló, hétezer-hatvankilenc ember jár be naponta dolgozni a városba. Megjegyzem ugyanakkor, fontos az újabb ipari beruházások lehetőségének megteremtéséhez az urbanizációs, élhető háttér biztosítása, éppen ezért építünk egy multifunk­cionális sport- és rendezvénycsarnokot is. A négymilliárd forintra tervezett beruházás és egy fedett, ötvenméteres versenyuszoda hozzájárulhat Nagykanizsa további fejlődéséhez, vonzóbbá téve a helyi polgárok és a befektetők számára is a várost.

– A rendszerváltás után, illetve a privatizációk idején megszűnt a híres kanizsai sörgyártás, az üveggyártás, több téglagyár, leépült a bútorgyártás, az élelmiszer-ipar. Hogyan tudták mégis megőrizni a város ipari jellegét?

– Sok kis cég itt maradt, bútort például jelenleg is gyártanak, de a korábbi ezer helyett ötszáz embert foglalkoztatva. Az M7-es autópálya megépítése sokat segített, hiszen így a város könnyebben kapcsolódik az Alpok körüli fejlett régiók gazdasági központjai­hoz, Velence, Milánó vagy akár Stuttgart, München, Bécs térségeihez. Ez hátrányt is jelentett, hiszen lett volna itt olyan nagybefektető is, aki már nem tudott letelepedni az ipari parkban, így gyorsan továbbállt. Problémát jelent, hogy a munkahelyek hiánya miatt egy közepes méretű város lakosságának megfelelő ember, 43 592 fő vándorolt el Nagykanizsáról az elmúlt 25 évben, a meglévő lakosságból pedig jelenleg is 3252-en ingáznak másik településre, hogy dolgozhassanak.

– Az idén elkészül a várost elkerülő új út, ugyanakkor egy másik építéséről is megállapodott a kormányfővel. Miért szükséges újabb elkerülő építése?

– Az elkerülő teremtheti meg a kapcsolatot az északi – az M7-es mellett lévő – új iparterület és a városközponttól délre, a vasúti rendező pályaudvar körül több mint száz éve kialakult hagyományos ipari terület között. Ez a közúti közlekedési kapcsolat jelenleg a városközponton keresztül működik. Az új út az ősszel elkészülő elkerülő folytatásaként épülne két részletben. Orbán Viktor arra tett ígéretet, hogy az első, négy és fél milliárd forintba kerülő szakaszt megépíti az állam 2018-ig. Emellett a tőlünk nem messze levő M70-es autóút végig 2x2 sávosra épül át.

– Közlekedés szempontjából nagyon kedvező a helyzetük, hiszen Nagykanizsa vasúti csomópont is, emellett a közelben található a Hévíz-Balaton Airport. Milyen előnyöket hoz ez a városnak?

– Nagykanizsa a vasút megépülése, 1860 óta központ, és ez nemcsak a forgalom, hanem az álláslehetőségek miatt is kedvező a városnak. A harmincegy kilométerre lévő sármelléki repülőtér nagyon hamar elérhető a városból. Ez azért is kedvező nekünk, mert a környékre érkező külföldi turistákat mi is megszólítjuk, így hozzánk is ellátogatnak.

– Turisztikailag fejlesztenék a Mura-vidéket, ennek része lenne százötven kilométer hosszú kerékpárút kialakítása. Mit várnak a programtól?

– Valóban, százötven kilométer új kerékpárutat építenénk, ehhez szorosan kapcsolódik, hogy a térségben olyan, máig meglevő megélhetési formákat karoljunk fel, amelyek korábban évtizedekig biztosították a lakosság jövedelmét. Sok, értékes termékkel megjelenő kistermelő, őstermelő és kézműves vesztette el hagyományos piacait az elmúlt évek gazdasági változásainak következtében. Magyarország munkanélküliséggel leginkább sújtott térségében a turisztikai infrastruktúra fejlesztésével újabb munkahelyek kialakítására törekszünk.