Gazdaság
Új korszak Portugáliával
A közös kockázati tőkealap a cégeinknek is segít piacokat szerezni
A magyar gazdaság versenyképességét segíti az együttműködés Magyarország és Portugália között – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki múlt csütörtökön kétnapos, hivatalos látogatásra érkezett a dél-európai országba. A külügyminiszter felhívta a figyelmet, hogy már megkezdte működését az East West European Venture Capital Fund elnevezésű, hatmilliárd forint méretűre tervezett magyar–portugál kockázati tőkealap. Ez az alap a következő nyolc évben olyan növekedési poten-ciállal rendelkező magyar és portugál kis- és közepes vállalkozásokba fektet majd be, amelyek az üzleti és a kormányzati szektor digitális átalakítását segítik megoldásaikkal, fejlesztéseikkel.
Az ilyen jellegű kölcsönös megállapodások pozitív jelei a két ország közötti kapcsolatok erősödésének. A szerződés diplomáciai értéke magas – mondta lapunknak Szabó Barnabás, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője. A gazdasági nyereséget csak az eredmények alapján tudjuk majd megítélni. Hasznos, ha a tőkealap céljai megvalósulnak, hiszen mindkét országnak jól jöhet a tapasztalatcsere, a nemzeti jó gyakorlatok megismerése. A magyar emberek szorgalma, az innovatív gondolkodás és a matematikai tudás nem marad el a portugálok mögött. Az alap aktív befektetési politikája is előnyös, kellő felügyeletet jelenthet a pénzek elköltése felett. Ugyanakkor az állami szereplők jelenléte nem feltétlenül ösztönzője az innovációnak. Kérdés, hogy a kormányzati szektor milyen stratégiával rendelkezik a digitális átállást illetően, illetve, hogy annak a megvalósulását hogyan segítheti elő az alap. Kihívást jelenthet, hogy a magyar és a portugál kormányzati szektornak kidolgozott megoldások mennyire lesznek értékesíthetők más irányba, azaz ki tudják-e küszöbölni az adatvédelemmel, nemzetbiztonsági kockázatokkal járó gondokat.
Bár a közép-európai és a portugál–afrikai piacokra jutás esetleges akadályait önmagában nem hárítja el az együttműködés, de a magyar és a portugál cégek jobb helyismeretén, beágyazottságán keresztül valóban hozzájárulhat, hogy a két ország vállalkozásai új piacokon jelenjenek meg – tette hozzá.
Az ilyen jellegű kölcsönös megállapodások pozitív jelei a két ország közötti kapcsolatok erősödésének. A szerződés diplomáciai értéke magas – mondta lapunknak Szabó Barnabás, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője. A gazdasági nyereséget csak az eredmények alapján tudjuk majd megítélni. Hasznos, ha a tőkealap céljai megvalósulnak, hiszen mindkét országnak jól jöhet a tapasztalatcsere, a nemzeti jó gyakorlatok megismerése. A magyar emberek szorgalma, az innovatív gondolkodás és a matematikai tudás nem marad el a portugálok mögött. Az alap aktív befektetési politikája is előnyös, kellő felügyeletet jelenthet a pénzek elköltése felett. Ugyanakkor az állami szereplők jelenléte nem feltétlenül ösztönzője az innovációnak. Kérdés, hogy a kormányzati szektor milyen stratégiával rendelkezik a digitális átállást illetően, illetve, hogy annak a megvalósulását hogyan segítheti elő az alap. Kihívást jelenthet, hogy a magyar és a portugál kormányzati szektornak kidolgozott megoldások mennyire lesznek értékesíthetők más irányba, azaz ki tudják-e küszöbölni az adatvédelemmel, nemzetbiztonsági kockázatokkal járó gondokat.
Bár a közép-európai és a portugál–afrikai piacokra jutás esetleges akadályait önmagában nem hárítja el az együttműködés, de a magyar és a portugál cégek jobb helyismeretén, beágyazottságán keresztül valóban hozzájárulhat, hogy a két ország vállalkozásai új piacokon jelenjenek meg – tette hozzá.