Gazdaság
Új építésgazdasági stratégia készül
A magyarok életminőségének javulásához közvetlenül járulnak hozzá az utak, a hidak, az iskolafelújítások, az új óvodák, valamint a hálózatos infrastruktúra fejlesztése

Folytatódik az építőipari vállalkozások modernizációját támogató program, amelyre jövőre hatmilliárd forint jut – mondta tegnap György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára. Kiemelte, hogy régen látott mértékű megrendelésállománnyal rendelkezik az ágazat, és 2023-ig mintegy huszonötezermilliárd forint értékű építőipari beruházás valósul meg Magyarországon. Hangsúlyozta, hogy magyarok életminőségének javulásához közvetlenül járulnak hozzá az utak – 2023-ig minden megyeszékhely elérhető lesz gyorsforgalmi úton, és harminc percen belül minden településről elérhető lesz egy gyorsforgalmi út – a hidak, az iskolafelújítások, az új óvodák, a vasút villamosítása, a kulturális és sportlétesítmények építése, a hálózatos infrastruktúra fejlesztése. Magyarországon már most huszonöt százalékponttal magasabb a széles sávú internethasználat aránya, mint az uniós átlag. A 4G mobilhálózat pedig az ötödik legkiterjedtebb és leggyorsabb az unióban. Ezek az életminőséget közvetlenül befolyásoló fejlesztések teszik ki a beruházások egyik felét – tette hozzá az államtitkár.
A másik felét pedig a termelő beruházásokhoz kapcsolódó építések – hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva: 2023-ig nyolcezermilliárd forint értékben kerül sor ipari infrastruktúra fejlesztésére, többek között megépül a BMW gyára és a Samsung akkumulátorgyára, amely Közép-Európában a legnagyobb, és további hatezermilliárd forint értékben valósulnak meg állami beruházások, mint például a Paks 2.-beruházás, amely energiaellátásunk biztonságosságának egyik fontos eleme vagy a zalaegerszegi önvezető autó tesztpálya, amely innovációs vonzerőnk egyik fő letéteményese.
György László elmondta, hogy a kormány építésgazdasági stratégiát dolgoz ki, hogy segítse az ágazat szereplőit, mind a kivitelezői, mind a megrendelői oldalt, hogy növekedjen a vállalkozások versenyképessége és a lakosság elégedettsége. Ennek a stratégiának része a magyar kis- és közepes méretű vállalkozások megerősítése is. A sajtótájékoztatón kiderült, hogy összesen huszonnyolcmilliárd forint összegű forrást biztosítanak a kis- és közepes építőipari vállalkozások részére a technológiai korszerűsítések megvalósításához. Tudatta, hogy az idei évben tizenhatmilliárd forintos támogatásban részesült az ágazat.
A támogatott beruházásnak olyan fejlesztést kell eredményeznie, amelyre tényleges piaci igény mutatkozik, illetve javítja a technológiai felkészültséget. A támogatás biztosításának várható hatása, hogy az építőipar vállalatszerkezete átalakul, a négy fővel vagy 6-9 fővel rendelkező vállalatok helyett a legalább tíz fős kkv-k jutnak majd jelentősebb szerephez. Felhívta a figyelmet, hogy a jövő évben is folytatódik a támogatási program, amihez a hatályos kormányhatározat alapján hatmilliárd forintot biztosít a kormányzat. Az új kiírás várhatóan 2019 februárjában jelenik majd meg a kormány honlapján.
Megépülnek a határokig az autópályák
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítette a kormány az M6-os autópálya Bóly és Ivándárda (országhatár) közötti szakaszának a megépítését. Az M76-os az M7-es autópályától Zalaegerszegig gyorsút helyett autóútként épül meg. Megépül az M100-as autóút Esztergom és az M1-es autópálya között. Bekerült a kormányprogramba az M3-as Vásárosnamény és Beregdaróc (országhatár) közötti szakaszának az előkészítése, csakúgy, mint az M49-es Vaja és Csenger (országhatár) és az M4-es Törökszentmiklós és Berettyóújfalu (országhatár) szakaszának előkészítése. Megkezdődnek az előkészületek az M8-as autópálya továbbépítésére (M7–Dunaújváros–Kecskemét) és a Szeged–Debrecen közötti 2×2 sávos út megépítésére.
(PGI)