Új adószabályok érvényesek, módosulnak az ellenőrzések

Hatályba léptek mától azok az adóváltozások, amelyekről még júniusban döntött az Országgyűlés. Fontos változás, hogy a megbízható adózói kategóriába történő besoroláshoz az illető terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel. A módosítás szerint a jövőben a kockázatos adózók közé sorolandóak a kényszertörlési eljárás alatt álló cégek, valamint azok az adózók, akiknél az esedékessé vált mulasztási bírságok összege meghaladja az adóteljesítmény hetven százalékát.

Új adóhatósági ellenőrzési forma is hatályba lépett. Az ellenőrzés során az adóhatóság csak olyan okira­tok bemutatását kérheti, amelyekről a feltételes adómegállapítást tartalmazó határozat kimondta, hogy azok kiállítása, megőrzése, illetve vezetése alátámasztja a tényállás megvalósulását. Az adózóknak a módosított szabály alapján lehetőségük nyílik arra, hogy adókötelezettségük rendezése érdekében a már elévült adómegállapítási időszakra vonatkozóan is önellenőrzést nyújtsanak be. Ez alapján az adóhatóság egy éven belül ellenőrzést végezhet.

A társasági adózásban is lesznek változások, jelentősen szűkül ugyanis a kapott jogdíj alapján érvényesíthető kedvezmény, e körbe alapvetően csak a szabadalmakból, oltalmakból és a szoftverek szerzői jogából származó eredmény tartozik.

A fogalmi szűkítésen túlmenően a jogdíjeredmény csak olyan mértékben jogosít kedvezményre, amilyen arányban az adott immateriális jószágot saját kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenysége alapján hozta létre az adózó.

A saját k+f tevékenység közvetlen költségeként, annak legfeljebb harminc százalékáig a kapcsolt vállalkozástól megrendelt k+f szolgáltatás közvetlen költsége, továbbá a kapcsolt vállalkozástól vásárolt (átvett) immateriális javak bekerülési értéke vehető figyelembe. A helyi adókat érinti, hogy július elsejétől szűkül a jogdíj fogalma, továbbá jövő év január elsejétől az alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés közvetlen költségeként csak a társasági adó alapjában érvényesített összeget lehet a helyi iparűzési adóalap megállapítása során figyelembe venni.

A PricewaterhouseCoopers (PwC) összefoglalójából kiderül, a július elsejétől kötelezően alkalmazandó uniós csoportmentességi rendelet alapján az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatások esetén az egyes államokat közzétételi kötelezettség terheli.

Új szabályok vonatkoznak mától az elektronikus aláírásra, amely az egyenértékűség elve szerint érvényes, bizonyító erejű és az Euró­pai Unió egész területén elfogadott. Az új rendelkezés megteremti a biometrikus aláírás hitelességét a magyar jogban.

Nemzetközi szinten is egyre inkább jellemző, hogy a papíralapú dokumentumok helyét átveszi az elektronikus okirat, és a hagyományos, papíralapon történő szerződéskötés vagy hatósági eljárás helyett teret nyer az elektronikus szerződéskötés és ügyintézés.

Kérhető az egyszerűsített részletfizetés

Mintegy félmillió magánszemély élhet mától az egyszerűsített részletfizetés lehetőségével. Akinek legfeljebb kétszázezer forint adótartozása van, az évente egyszer hathavi pótlékmentes részletben törleszthet, amennyiben ezt kéri a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV). A kérelem költségmentes – adta hírül tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium. Mindössze két adatot kell feltüntetni az adóhatóságnak: az adóazonosító jelet, illetve azt, hogy hány havi részletben szeretne törleszteni az adózó. A NAV-tól kapott határozatot érdemes fél évig megőrizni, vagy rögtön annak alapján beállítani a banki átutalást. Ugyanis ha valaki nem teljesíti a részletbefizetést, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik – közölte a minisztérium. Emellett az adóhivatal a fennmaradó tartozásra az eredeti esedékességtől késedelmi pótlékot számít fel.