Továbbra is sok ingatlant veszünk, a lakás ára dönt

A vásárlói kör átrendeződésével, a befektetési célú ingatlanvásárlások kisebbségbe kerülésével párhuzamosan a forgalom egyre nagyobb része irányul az olcsóbb térségek felé. Az elmúlt négy év áremelkedésének vizsgálata szerint a legjobban azok jártak, akik a 2013-as ármélyponton a VII. kerületben vettek lakást – derült ki a NAV 2017-es forgalmi adatait feldolgozó legfrissebb OTP Lakóingatlan Értéktérképből.

Tavaly az előző évekhez képest csekélyebb mértékben, mintegy két százalékkal, nagyjából 155-160 ezer közöttire bővült a lakóingatlan-forgalom, azaz 2017-ben ennyi lakás és ház cserélt tulajdonost. Az eladott ingatlanok összetétele az alacsonyabb árúak felé tolódott, így a tényleges éves árváltozás országos átlagban tizenegy százalékot tett ki. A névleges árszint ezzel már csaknem egyharmadával haladja meg a 2008-as csúcsévét, reálértékben ugyanakkor még csak az ország frekventált területeinek árszintje van efelett.

Budapesten 2016-ban még huszonhárom százalékos volt a drágulás üteme, tavaly a fővárosi és nagyvárosi értéknövekedés egyaránt tizenöt százalék körül alakult, a kisebb városokban pedig összessé-gében nyolcszázalékos, a községekben viszont csak egyszázalékos volt az áremelkedés. Hajszállal a téglalakások előtt, továbbra is a lakótelepi lakások növelték legnagyobb ütemben az értéküket, míg az önálló házak ára alig emelkedett.

Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai szerint tavaly három megyében, illetve Budapesten csökkent az adásvételek száma. A legnagyobb, tízszázalékos visszaesés Vas megyében volt mérhető. Ugyanakkor csakúgy, mint 2016-ban, tavaly is – az egyébként legkisebb forgalmú – Nógrádban nőtt leginkább, majdnem negyven százalékkal a tranzakciószám. Az alacsony bázisértéknek köszönhető növekedés mellett tavaly egyértelműen lekövethető tendencia volt az olcsóbb területek átlagnál nagyobb keresleti élénkülése. A megyeszékhelyek közül csak Kecskemét, Szeged, Szombathely és Tatabánya forgalma csökkent.