Gazdaság

Továbbra is előfinanszírozzuk az uniós projekteket

A kiadási oldalon az infrastrukturális fejlesztésekre fordított összegek emelhetők ki, például a közútépítés és közúthálózat felújítása, a Modern Városok Program beruházásai

A központi költségvetés hiánya 1476,3 milliárd forint volt az év első hat hónapjában. Az uniós támogatások megelőlegezése továbbra is kiemelt szerepet játszik.

Az államháztartás központi alrendszere az idei első hat hónapban 1420,5 milliárd forint hiánnyal zárt – közölte tegnap a Pénzügyminisztérium (PM). A központi költségvetés hiánya 1476,3 milliárd forint volt, az elkülönített állami pénzalapok 15,3 mil­liárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 40,5 milliárd forintos többletet értek el. Idén júniusban a központi alrendszer 233,0 milliárd forintos hiánnyal zárt, amely mintegy harmada a 2017. júniusi hiánynak. Az első félévi hiánnyal az egész évre tervezett 1360,6 milliárd forintos hiánycél 104,4 százaléka teljesült.

Az uniós projektek kifizetései idén június végére elérték az 1118,4 milliárd forintot, amellyel szemben idén az első hat hónapban mintegy 162 mil­liárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe. Így az uniós
támogatások megelőlegezése továbbra is kiemelt szerepet játszik. A távirati iroda tájékoztatása szerint a kiadási oldalon az infrastrukturális fejlesztésekre fordított összegek emelhetők ki, mint például a közútépítés és közúthálózat felújítása, a Modern Városok Program beruházásai, az Egészséges Budapest Program megvalósítása, valamint az MRE Bethesda Gyermekkórháza és a Budai Irgalmasrendi Kórház közös fejlesztése.

A központi alrendszer június végi 9064,3 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 605,7 milliárd forinttal, 7,2 százalékkal magasabbak voltak. A bevételek közül a társasági adóból az idei év első hat hónapjában 100,2 milliárd forint érkezett a költségvetésbe, ami az előző év azonos időszakától 180,2 milliárd forinttal maradt el. Az idei január-júniusban az általános forgalmi adóból 1773,1 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételnél 214,2 mil­liárd forinttal magasabb.

Az év első hat hónapjában mind az áfabefizetések, mind az áfakiutalások jobban teljesültek, mint az előző év azonos időszakában. A befizetések kiemelkedően, 302 milliárd forinttal haladták meg a 2017. június végi összeget. A befizetések alakulását befolyásolta, hogy egyaránt növekedett a belföldi, az import és a dohánytermékek utáni áfabevétel. A belföldi befizetések emelkedése elsősorban a kereskedelemhez és a feldolgozóiparhoz köthető.

Az áfakiutalást jogszabályváltozás is érintette, 2018 januárjától a „jó adózók” kiutalási határideje negyvenöt napról harminc napra csökkent – közölték. A jövedéki adóból származó bevételek az idei év első hat hónapjában 498,4 mil­liárd forintot tettek ki, amely az egy évvel korábbi összegnél 41 milliárd forinttal magasabb.

A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első hat hónapjában 1050,2 milliárd forint volt, amely 128,3 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál. A pénzügyi tranzakciós
illetékből származó bevétel idén június végéig 114,6 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételnél 6,5 milliárd forinttal magasabb.

A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások az év első hat hónapjában 80,5 milliárd forintot tettek ki, az összeg 4,4 mil­liárd forinttal alacsonyabb a korábbi év azonos időszakának teljesülésénél. A családi támogatásokra idén az év első hat hónapjában összesen 204,4 milliárd forintot fordítottak, amely a 2017. június végi kifizetésektől 3,9 milliárd forinttal maradt el. Az uniós programokra 2018 első fél évében összesen 1118,4 milliárd forintot fizettek ki, amely az éves előirányzat 46,3 százalékos teljesítését jelenti. A bevételek és kiadások egyenlegeként 405,1 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás keletkezett az idei első fél évben, 147,2 milliárd forinttal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában, ez a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.