Gazdaság

Tovább épül idén az M0-s körgyűrű

Lesz elegendő európai uniós forrás az alagutas változatok megvalósítására

Hamarosan megkezdődik az M0-s átépítésének, illetve építésének újabb fázisa. Az északi és a nyugati szektor útjai nagyrészt alagutakban épülnek, ami bonyolult és igen drága megoldás. Az Európai Unió (EU) azonban támogatja a beruházást.

autopalya
Az Európai Unió támogatja az M0-s átépítését, további fejlesztését (Fotó: MH)

Bár a fővárost elkerülő M0-s körgyűrű nagy része már elkészült, a munka javarésze csak most következik: az igazán komoly költségvetésű szakaszok megépítésére a tervek szerint a jelenlegi hétéves, illetve a következő, 2021–2027 közötti EU-s költségvetési időszakban lesz mód. Az északi és a nyugati szektor ugyan csak nyolc, illetve tizennyolc kilométer hosszú lesz, ám ezek alagutakkal tarkított szakaszok lesznek. Szakmai forrásból ugyanakkor úgy értesültünk, hogy az alagutak építési költsége az M0-s esetében körülbelül tízszerese a síkvidéki autópályáénak.

A 11-es és a 10-es főutakat összekötő északi szektor előkészítése ütemterv szerint halad, legkorábban 2017-ben kezdődhet el a nyolc kilométer hosszú autópálya építése – tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. Az útgyűrű ezen szakaszából 5,2 kilométer lesz alagút. Az új út a mostani békásmegyeri csomópontnál egy hatszáz méter hosszú felüljáróval kezdődik, majd két kilométer hosszú alagutat követően a Budakalászi úton egy csomópont létesül, innen pedig újra 3,2 kilométer hosszú alagút épül, amely a 10-es főút csomópontjáig tart. A tervezési szerződésre, amely tartalmazza az építési engedély megszerzését is, a NIF június 21-én írt ki közbeszerzési eljárást. Azt még nem lehet tudni, hogy az EU milyen arányban támogatja az építkezést, ugyanakkor Brüsszel a transzeurópai hálózathoz tartozó fejlesztéseket kiemeltnek tartja, és az M0-s ide tartozik.

Hasonlóan drága és bonyolult műszaki beruházás lesz a nyugati szektor megépítése a tízestől az 1-es főútig, ennek elkészültével viszont végigér az M0-s a főváros körül. Itt a 18 kilométer hosszú nyomvonalból tíz kilométer hosszú út épül alagútban, a nyomvonal érinti Solymárt, Pesthidegkutat, Budaligetet, Nagykovácsit, Remeteszőlőst, Budakeszit, Biatorbágyot és Budaörsöt. Az előzetes környezeti dokumentáció öt lehetséges nyomvonalváltozatot taglal. A következő lépés a környezeti hatástanulmány elkészítése lesz.
Eközben az M0 déli szakaszának átépítése folytatódik. Ez a rész az M5-ös autópályától az M1-esig, illetve az 1-es főútig Magyarország legforgalmasabb gyorsforgalmi útja, nyáron átlagosan mintegy 75–100 ezer jármű halad át rajta naponta. Nagyrészt emiatt kellett átépíteni az eredetileg kétszer két sávos autóutat kétszer három sávos autópályává. A szélesítés ugyanakkor még nem történt meg az M1–M7 közötti 2,7 kilométer hosszú szakaszon, itt az útépítők még ezen a nyáron munkához látnak, és 2015 őszére fejeződne be a munka. A beruházás költségvetése hatmilliárd forint.

Ennél nagyobb horderejű beruházás lesz az M6-os és az 51-es főút között 11,5 kilométer hosszan a bal pálya átépítése betonburkolatúra. Mint azt a NIF közölte, a fejlesztés tartalmazza a két Duna-híd átépítését is, emellett az út mentén 130 ezer négyzetméter zajvédő fal létesül, csökkentve ezáltal a XXII. kerület, a Hárosi híd és környéke, Dunaharaszti és Szigetszentmiklós zajszintjét. A beruházásra augusztus 14-ig adhatnak ajánlatot a jelentkező konzorciumok. A fejlesztés költségvetése tízmilliárd forintos nagyságrendű. Az újjáépülő út várhatóan 2017 nyarára készül el.