Tovább csökkenhet az Európai Unió versenyképessége

Az atomerőművek számának másfélszeres, termelésének pedig csaknem kétszeres növekedésével számol a világon 2040-ig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA). A World Energy Outlook 2014 című kiadvány szerint ugyanakkor a nukleáris energia részesedése a globális villamosenergia-termelésben a jelenlegi 16-ról 11 százalékra esik vissza 2040-ig, főként a megújuló energiaforrások arányának növekedése miatt. Az IEA prognózisa az, hogy míg Kínában és az USA-ban nő a nukleáris erőművek kapacitása, az unióban jelentősen csökken, s ez drasztikus piaci változásokat és energiaár-emelkedéseket okozhat az unióban. Hogyan érinti ez hazánk versenyképességét? – kérdeztük Cséfalvay Zoltánt, aki szeptember végétől vezeti Magyarország OECD melletti Állandó Képviseletét. „Azt eddig is tudtuk, hogy az ipar számára nyújtott villamos energia ára az Európai Unióban kétszerese az Egyesült Államokénak. A mostani jelentés újdonsága az, hogy az összes energiafelhasználáson belül az atomenergia aránya 2040-ig huszonhétről huszonegy százalékra csökken, főként az alternatív és megújuló energiaforrások belépése miatt. Ez utóbbiak költsége azonban jóval magasabb, tehát ha Európában tovább csökken az atomenergia-kapacitás és emelkedik a megújuló energia aránya, akkor az unió és az Egyesült Államok közötti energiaköltség-különbség tovább nőhet. Ez hátrányosan érinti az unió gazdasága, s különösen az ipar versenyképességét.” Cséfalvay szerint az IEA jelentésének fő üzenete az, hogy a jövőben Európa energia-versenyképessége előreláthatóan tovább csökken az USA-hoz, Japánhoz és Kínához mérten. Az ipar fejlődése szempontjából alapvető fontosságú az olcsó, stabil és tartósan kiszámítható energiaellátás, s ennek egyik lehetősége az atomenergia-kapacitás bővítése.