Történelem és természet harmóniája

Bármerre is indulnak a Közép-Dunántúl régióban, mindenütt találkozhatnak a magyar történelem gazdag örökségével. Pápa, Martonvásár, Nádasdladány, Fehérvárcsurgó, Dég és Csákvár romantikus kastélyai és angolkertjei a hajdani főúri családok életszeretetéről tanúskodnak. Sümeg neve hallatán mindenkinek a domb tetején álló, a várost „uraló” vár jut az eszébe és természetesen a lovagi tornák meg a középkori lakomák. A látogatást a vár tövében található történelmi emlékpark megismerése teszi izgalmasabbá, legfőképp a gyerekek számára.

A kisbéri Mini-Magyarország Makettpark különleges és érdekes látnivalót kínál a turistáknak. A makettparkot a kisbéri tó partján létesítették. A látogatók a többi között megtekinthetik a kecskeméti Cifrapalotát, a jáki templomot, a soproni tűztornyot, a kisbéri lovardát, a pécsi dzsámit, a tatabányai Turul-emlékművet, a székesfehérvári országalmát, a gödöllői Grassalkovich-kastélyt vagy éppen a lillafüredi kastélyt a fátyolvízeséssel, a  tihanyi apátságot, valamint a Dunakanyart is, legalábbis ezeknek a kicsinyített mását.

Mór – az ezerjó település

Mór a Közép-Dunántúlon a Vértes és Bakony hegység között található kisváros. Fejér megye egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági, kereskedelmi, egészségügyi és kulturális központja. Móron és környékén évszázadok óta folyik szőlőművelés. Az első szőlővesszőket még a rómaiak hozták magukkal. A magyar történelmi borvidékek egyike: európai hírnevét a 18. században telepített szőlő- és borfajtának, a móri ezerjónak köszönheti. A Móri borvidék borai jellemzően fehérborok. A meghatározó ezerjó mellett a leányka, a tramini, a rizlingszilváni, a zöldveltelini és a chardonnay a leggyakrabban telepített szőlőfajta.

Hazánk huszonkét borvidéke közül méretében a kisebb, hírnevét tekintve a jelentősebb borvidékek közé tartozik a Móri. Bár múltja a történelmi időkbe tekint vissza, hatályos bortörvényünk 1996-tól mondja ki, hogy e borvidékhez Mór, Pusztavám, Söréd, Csókakő, Zámoly és Csákberény I. és II. osztályú szőlőkataszteri besorolású határrészei tartoznak. A Vértes és Bakony völgyében fekvő települések életében mindig meghatározó szerepet játszott a szőlő- és bortermelés. Alapvető hatása volt az emberek megélhetésére, gazdagodására, az egyes települések fejlődésére. A modern kor beköszöntével a bortermelés gazdasági jelentősége visszaszorult, de Mór és a borvidék településeinek arculatában, identitásában, turisztikai vonzerejében, építészeti emlékei­ben továbbra is óriási jelentősége van a szőlőművelésnek, a borászatnak, a borkultúrának.

A borkészítés folyamata a szüret után a préseléssel kezdődik. A 17–18. században Mórra és környékére betelepült sváb családok szőlőművelési kultúrájuk mellett sajátos présházépítési stílusukat is magukkal hozták. Ennek jellegzetessége a pince hossztengelyére merőleges présház, középen díszes, nagy ajtóval, két oldalt szimmetrikusan elhelyezkedő egy-egy ablakkal. A présházon belül pedig a pihenőszoba és a kősúlyos faprés adja meg e présházak különlegességét.

A Móri Borvidék jellegzetes bálványpréseinek többsége a 18-19. században készült, és becslések szerint még az 1960-as években is legalább kétszáz ilyen sajtó működött a borvidéken. A vörös süttői mészkő alapból és bálványfából készült prések a borospincéknek sajátos arculatot és rangot adtak.

Kvircedli, távcső és műemlékek

A Vértes-hegység lábánál elterülő Hétkúti-dűlő ad otthont egy 29 hektáros lovasparknak, valamint wellness-szállodának is. A lovaspark falának freskóján látható hét erecske egy közös fába torkollik, amely azt jelképezi, hogyan forrt össze az első ideérkező hét családból a móri sváb nemzetség.
A Móri borvidék speciális gasztronómiai értékei a kolbászos leves, a cipóban sült csülök, a macskapracli és a kvircedli. Ahány ház, annyi kvircedli… legalábbis Móron így van. Hogy mi is az a kvircedli?  Legegyszerűbben a finom, borba mártogatós sütemény kifejezés illik rá.  Mórra valószínűleg a svábok hozták magukkal, és örökítették generációkon át.

A kvircedlinek nemcsak a neve, hanem az elkészítési módja is különleges, úgynevezett kvircedlinyomót használnak hozzá. Ez nem más, mint egy téglalap alakú, fából készült díszítő nyomóforma. Négy oldalára mintákat véstek, volt baba, nyúl, rózsa vagy a család monogramja.

Móron járva semmi esetre sem szabad kihagyni a település egyik legszebb épületét, a Lamberg-kastélyt, amely a felújítás után teljes pompájában várja az érdeklődőket.

A kastély egyébként Fellner Jakab tervei alapján épült 1762–66 között, gróf Lamberg Ferenc Antal családjának nyári rezidenciájaként. Az épületben működik a Radó Antal Városi Könyvtár és a Lamberg-kastély Kulturális Központ is. Egy tartalmas kiállítás keretében pedig megismerhető a település története is. A kastély barokk parkjában idilli körülmények között lehet sétálni, és megcsodálható hazánk legnagyobb franciajuharfája is.

A település másik gyönyörű épülete a Luzsénszky-kastély, amely a város főterét díszíti. A kastélyt a Luzsénszky család építette az 1790-es években. Ám figyelmet érdemel a városközpontban elhelyezkedő, úgynevezett Magyar templom is, amely egy középkori plébániatemplom nyugati tornyának felhasználásával épült.

A Kapucinus terén álló, 1701-ben épült Kapucinus templom és rendház egyebek mellett azért is érdekes, mert oltárképeit Johann Baumgartner bécsi kapucinus festette, altemplomában pedig a Lamberg család több tagjának síremléke tekinthető meg. A templommal egybeépített kapucinus rendházban tízezer kötetes rendi könyvtár található.

A városon átutazva láthatóak azok a műemlékvédelem alatt álló oromfalas népi lakóházak is, amelyek hűen mutatják be a móri svábok egykori életét. A sváb tájházban bútorok, használati tárgyak és a sváb népviselet is megtekinthető. Mór szülötte Wekerle Sándor, országunk első polgári származású kormányfője. Szülőháza közelében megcsodálható  - a halálának 90. évfordulójára felállított – különleges emlékműve.

A Gerecse Tájvédelmi Körzet tőszomszédságában, Agostyánban a lakott területektől távol, Európa egyik legkisebb fényszennyezésű területén olyan látvány tárul a túrázók elé, amilyen nemcsak Magyarországon, hanem az egész kontinensen ritkán adatik meg. Naplemente után derült idő esetén a csillagos égboltot távcsővel lehet megfigyelni, miközben a szabad szemmel nem látható jelenségekről érdekességeket lehet megtudni a csillagászoktól. Csillagoségbolt-túra a téli napfordulóhoz közel, ezen a hétvégén is indul Agostyánban.