Több olajat igényelnek a gazdaságok

Világszerte jelentősen növekszik a kereslet a kőolaj iránt (Fotó: Reuters - Sergei Karpukhin)

Újabb áremelések várhatók az üzemanyagkutaknál, amit egyrészt az idéz elő, hogy növekszik az olaj iránti világpiaci kereslet, másrészt az amerikai Harvey hurrikán okozta helyzet miatt drágult az európai Brent típusú kőolaj ára. Miközben a Brent hordónkénti ára 52,5 dollárra emelkedett, a nyugati féltekén jellemző WTI olajfajta 47,6 dollárra csökkent. Ebből adódóan a 95-ös benzin tonnánkénti jegyzésára a rotterdami piacon 619 dollár volt a múlt hét végén, az azt megelőző héten 540 dollár. A Texasban tomboló Harvey hurrikán hatása átrendezte a világpiacot. Az amerikai Texas szövetségi állam az olajipar fellegvára, egyben ott található a finomítók döntő része.

Mint azt Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője lapunknak elmondta: a vihar miatt az ottani finomítók 23 százaléka nem működik, így nem jut elég termék a piacra. Az európai finomítókat működtető cégek ezt kihasználják, és felpörgetik a termelést. Ennek viszont az a következménye, hogy az európai típusú olaj ára megemelkedett, viszont az amerikaié csökken. De ez nem jelenti azt, hogy az amerikai fogyasztók olcsóbban kapnák az üzemanyagot. Éppen ellenkezőleg. Egyrészt kevesebb finomított termék kerül a piacra, és ez felnyomja az árat, másrészt fel kellett szabadítani a stratégiai tartalékok egy részét, ami szintén árfelhajtó tényező.

Eközben globális szinten növekszik az olaj iránti kereslet. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legújabb, múlt pénteki becslése szerint a globális olajkereslet az idén napi 1,5 millió hordóval (egy hordó 159 liter) növekszik, szemben az előző havi jelentésben prognosztizált napi 1,4 millióval. Jövőre pedig további napi 1,4 millió hordóval emelkedik a kereslet. Az olajtermelők számára igencsak megnyugtató lehet a tudat, hogy a kereslet gyorsabb ütemben nő a korábban vártnál. A termelés viszont apad, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete, az OPEC a termelés napi 1,2 millió hordós csökkentését vállalta idén januártól egészen jövő márciusig. A szervezeten kívüli legnagyobb termelők további napi hatszázezer hordós mérsékléssel csatlakoztak a vállaláshoz. Mint arról a távirati iroda beszámolt, az OPEC augusztusi olajtermelése csökkent a júliusban beállított idei csúcsról. Különösen Líbia olajtermelése esett vissza. Pletser Tamás utalt arra, hogy mindez a piaci egyensúly felé vezet, ez év elején ugyanis a globális készlet a hivatalos statisztikák szerint 3,1 milliárd hordó volt. Az OPEC is vélhetően azért döntött a termelés korlátozása mellett, hogy csökkentsék a készleteket, és így emelkedhet az olajár. Ebből adódóan a második negyedévben nagy kereslet jellemezte a piacot, ami egyben a készletek csökkenését okozta. Így a növekvő kereslet a piaci egyensúly helyreállításának irányába hat.

A keresletnövekedést az idézi elő, hogy növekszik a világgazdaság, ezzel együtt a bruttó termék, ami egyben több szénhidrogén felhasználását is jelenti. Európában is nő az igény az olaj iránt, ám ez mégis leginkább az ázsiai fejlődő országokra, például Indiára jellemző. India olajfogyasztása 2015-ben napi négyszázezer hordóval növekedett, ami a magyarországi napi olajfelhasználás csaknem két és félszeresének felel meg. Tavaly lassúbb volt ugyan a növekedési ütem, de még így is jelentős. Egyrészt a gazdaság igényli a szénhidrogént, másrészt az életszínvonal javulásából adódóan mind többen vásárolnak saját használatú személygépkocsit. Kína fogyasztása is meghatározó, bár az ottani lendület kissé megtorpant, ami azért is lehet, mert jelentős készletet halmoztak fel. Kína 2002-ben napi 4,2 millió hordó olajat fogyasztott, 2012-ben tízmilliót. Arról sem lehet megfeledkezni, hogy a kínaiak is a felszínre hoznak naponta 3,5 millió hordó olajat. Ehhez tartozik, hogy az ország úgynevezett „teafőző”, azaz kisméretű finomítói hárommillió hordónyi kapacitást tudnak feldolgozni, s ez komolyan meg tudja mozgatni a globális termékpiacot.