Gazdaság
Tizenegy százalék felett emelkedtek a keresetek
Varga Mihály: A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a magyar családok jövedelme folyamatosan nő, amit a családi adókedvezmény fokozatos emelése is nagyban támogat
A béremelkedéssel párhuzamosan a foglalkoztatottak száma is nőtt (Fotó: MH)
Egyre jobban megéri dolgozni Magyarországon, az év első tíz hónapjában 11,6 százalékkal nőttek a keresetek, ami 8,6 százalékos reálbér-emelkedést jelent – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. Közölte, a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a magyar családok jövedelme folyamatosan nő, amit a családi adókedvezmény fokozatos emelése is nagyban támogat – tette hozzá. A béremelkedéssel párhuzamosan a foglalkoztatás is folyamatosan növekszik, a munkában állók száma már meghaladta a 4,5 milliót – közölte a tárcavezető. Elmondta, a 2016 novemberi hatéves bérmegállapodás szerint 2019-ben 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó. A munkáltatói adócsökkentés így nagyobb teret ad a cégeknek, hogy minél magasabb béremeléseket hajtsanak végre a munkavállalóik körében – közölte Varga Mihály. A reálbérek 2022-re így akár másfélszeresére is nőhetnek a bérmegállapodástól számítva, ami a magyar gazdaság növekedését is tovább erősítheti.
A minimálbérekkel együtt a magasabb kategóriába tartozó bérek is folyamatosan növekedtek az elmúlt időszakban. A közszférában főként a kormány életpályamodelljeinek köszönhetően több százezer ember bére emelkedik, és emelkedett az elmúlt években. „Nőtt a tanárok, egészségügyi dolgozók, a szociális szférában foglalkoztatottak, valamint a rendvédelmi dolgozók keresete, 2019-től pedig egyes önkormányzati köztisztviselők és a központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők bérrendezését is tervezzük” – emelte ki Varga Mihály. Az idén január–októberben a bruttó átlagkereset 324 400 forint, a nettó átlagkereset 215 700 forint volt, mindkettő egyaránt 11,6 százalékot nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője kommentárjában közölte, a részleteket tekintve ismét elmondható, hogy a versenyszféra bérnövekedése dinamikusabb volt, mint az állami szférában mért érték. Hozzátette, hogy a bérnövekedés ezzel enyhén felülmúlta a piaci várakozást.
Ami a versenyszférát illeti, továbbra is azok az ágazatok húzzák leginkább a bérnövekedést, ahol jelentős a munkaerőhiány, például az építőipar, az energiaszektor és a bányászat teljesít messze átlag felett. A munkaerő iránti kereslet tekintetében az összkép kedvező.
A munkaerőhiány ellenére ugyanis a vállalatok még mindig képesek új munkaerőt felvenni.
A kormányé az utolsó szó
Továbbra sem született megállapodás a következő évi garantált bérminimum és minimálbér összegéről, a tervezett emelés mértékét illetően sem közeledtek az álláspontok. A munkáltatók 5-5 százalékos emelést javasoltak, ehhez jönne hozzá a szociális hozzájárulási adó két százalékpontos csökkentése. A munkavállalói oldal azonban két számjegyű, 15, illetve 13 százalékos emeléshez ragaszkodik. A végső döntést a kormány hozhatja meg év végéig.
(MOA)