Szűkíteni kell a kamatfelárat

Törvényjavaslatban szigorítják a devizahiteleket kiváltó forinthitelekre lehetőségként biztosított kamatfelárat. Minél kisebb kamat kell, hogy a bankok ne tudják visszavenni azt, amit egyébként az elszámoltatás eredményeként vissza kell adniuk az embereknek – közölte tegnap Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. A politikus elmondta: közel száz bázisponttal javasolják szűkíteni a törvényben a kamatfelárat. A javaslatot azzal indokolta, hogy ha túl nagy mozgásteret hagynak a bankoknak a kamatok alakításában, akkor azzal fognak próbálkozni, hogy a kamatokon keresztül bújjanak ki az elszámolási kötelezettség alól. A bankok az új forinthitelek kamatát megpróbálhatják emelni – tette hozzá a távirati iroda tájékoztatása szerint, megjegyezve, hogy nem tartják elegendőnek a kamatperiódust szabályozni, vagyis abban ötéves változatlanságot bevezetni. Rogán Antal azt mondta, további intézkedéseket javasolnak annak garanciájaként, hogy az árfolyamgátba belépetteknél a törlesztőrészletek változatlanok maradjanak. Az a cél, hogy az árfolyamgátasok a már elért alacsonyabb törlesztőrészletet tudják fizetni az új forinthitelnél is – magyarázta. A frakcióvezető közölte, azt is javasolják, hogy amikor a bankok az árfolyamgátasokkal elszámolnak, akkor elsőként a gyűjtőszámla összegéből vonják le azokat a tételeket, amelyeket korábban a devizahiteles túlfizetett.

Rogán Antal közölte, az árfolyamgátba belépett személyek törlesztőrészlete 25–30 százalékkal csökkent, amennyivel majd a devizahiteleseké is. A különbözetet a bankok – egy gyűjtőszámlán – forinthitel formájában gyűjtötték.

Ide tartozik, hogy a Kúriára tegnapig 27 felülvizsgálati kérelem érkezett az első devizahiteles törvény alapján a bankok által indított perekben. A Kúria a kérelmeket érkezési sorrendben bírálja el – várhatóan még az idén, a számára szabott törvényi határidők figyelembevételével. Az Országgyűlésben a 2015-ös költségvetés általános vitájában leginkább a mezőgazdaságról, az oktatásról, a gazdaságról, a külgazdasági terület finanszírozásáról volt szó. A képviselők emellett megvitatták az uniós beruházásokat, kifejtették véleményüket az egészségügyről, a nemzetiségi önkormányza-tok finanszírozásáról és a közlekedésről. Elhangzott az is, hogy a mostani kormány negyedik éve három százalék alatt tudja tartani a hiányt, és 2,4 százalékkal számol jövőre.

Kockázatokat lát az MNB a költségvetésben

Miközben a Magyar Nemzeti Bank megalapozottnak tartja a 2015. évi költségvetés makrogazdasági pályáját, addig friss elemzésében az MNB szakértői úgy tartják, hogy kockázatot jelentenek egyes bevételi tételek, mert nem ismertek kellő részletezettséggel a mögöttük álló tervek. A jegybank közgazdászai szerint a jövő évi költségvetési javaslat legjelentősebb kockázata, hogy az egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek soron 169 milliárd forint bevételt irányoz elő, de nem tartalmazza ennek forrását, hátterét. Emellett az e-útdíjjal kapcsolatos bevétel körülbelül negyvenmilliárd forinttal emelkedne 2014-hez képest – a növekedést alátámasztó intézkedés részletei azonban az elemzés elkészítéséig nem váltak ismertté. (SZCS)