Gazdaság
Szorítja a határidő az államvasutat
Sikertelen volt a mozdonytender, az unió visszakérheti a pályaépítéshez nyújtott támogatást, ha nem teljesülnek a feltételek
Szigorú feltételeket szabott az EU a MÁV-nak, amelynek mindössze egy éve maradt az előírások teljesítésére. Jövő év elejétől ugyanis lehetővé kell tennie Magyarországnak, illetve a vasúttársaságnak az óránkénti százhatvan kilométeres sebességű közlekedést azokon a vonalakon, amelyek felújításához közösségi támogatást vettünk igénybe. Jelenleg mintegy háromszáz kilométer hosszú vasútvonal alkalmas erre a tempóra az országban, ugyanakkor még nincs meg az ehhez szükséges rádiókommunikációs hálózat, és a legutóbbi mozdonytender is balul sikerült. Értesüléseink szerint ugyanis a MÁV-Start Zrt. nem adott megrendelést sem a Siemensnek, sem a Bombardiernek, hogy mozdonyait felszerelje a szükséges berendezésekkel, amelyek az egységes európai vonatbefolyásoló rendszer (ETCS2) használatához nélkülözhetetlenek. Ezek nélkül ugyanis a gyorsvonatok százhatvan helyett a jelenleg engedélyezett százhússzal közlekedhetnek a felújított vasúti pályákon is. Lapunk úgy értesült, hogy a MÁV azért fújta le a tendert, mert a két gyártó irreálisan magas árajánlatot adott: a mozdonyokra szerelhető ETCS2 berendezéseket ugyanis annyi pénzért szállította volna, amennyibe a járművek jelenleg kerülnek. Ez pedig mozdonyonként több százmillió forintot jelent, ami azért is problémás, mert harmincöt vontatójárművet kell átépíteni. Érdeklődésünkre a MÁV-Start illetékese elmondta: „a cég nem kapott szakmailag értékelhető ajánlatokat, ezért nem tudott szerződést kötni”. Az idő viszont sürget, és egy év alatt új mozdonyokat sem lehetne vásárolni, még akkor sem, ha a MÁV-nak lenne erre pénze. Így értesüléseink szerint vélhetően más vasúttársaság vontatójárműveit veszi igénybe a MÁV-Start ahhoz, hogy teljesíteni tudja az uniós előírást. Enélkül ugyanis vissza kellene fizetnie az országnak azt a körülbelül ezermilliárd forintot, amit eddig a vasútvonalak felújítására költött.
Más probléma is adódik ugyanakkor: a szintén uniós pénzből támogatott GSM-R rádiókommunikációs hálózat sem épült még ki, enélkül viszont az ETCS2 sem működik. A Budapest–Székesfehérvár vonalon már 2015 szeptemberében elkészült az ETCS2 rendszer, ám a GSM-R még hiányzik, és az elővárosi Flirt motorvonatokon kívül olyan járművek sincsenek, amelyek alkalmasak lennének az emelt sebességű közlekedésre.
Emelkedett a kolozsvári reptér forgalma
Csaknem 1,9 millió utast szolgált ki 2016-ban a kolozsvári Avram Iancu nemzetközi repülőtér – mondta David Ciceo, az intézmény igazgatója tegnap a távirati iroda beszámolója szerint. A légikikötő mintegy 25 százalékkal növelte utasforgalmát a korábbi évhez képest, és megerősítette a bukaresti Henri Coanda Nemzetközi repülőtér mögötti második helyét a romániai repülőterek rangsorában. Az igazgató szerint 2017-ben további nagyarányú növekedés várható, és a kiszolgált utasok számra az év végén 2,7-3 millió között lesz. A növekedéséhez nagymértékben hozzájárult, hogy a Wizz Air légitársaság tavaly november közepétől Marosvásárhelyről Kolozsvárra helyezte át valamennyi járatát.