Szigorítják az online szerencsejátékot

A kormány új törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amelynek elfogadása esetén az illegális online szerencsejáték-szervezőknek magasabb bírsággal és bankszámlájuk pénzügyi blokkolásával is számolniuk kell majd – közölte tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az illegális online szerencsejáték-szervezők a Magyarországról származó tiszta játékbevétel után nem fizetnek adót, ezzel tíz-húsz milliárd forint közötti adóbevétel-kiesést okoznak a költségvetésnek.

Emellett a 2016. január elsejétől működő hazai játékosvédelmi rendszerben nem vesznek részt, a magyar játékosok játékszenvedélyének kezelési költségeihez nem járulnak hozzá, sőt még a hazai szerencsejáték- és pénzmosásellenes hatóságok számára is elérhetetlenek.

Jelenleg több mint háromszázötven oldallal szemben van érvényben jogerős blokkoló határozat, a blokkolt oldalak jegyzéke elérhető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján. Ám a meglévő szabályok nem biztosítják kellőképpen a költségvetés és a játékosok védelmét, ezért további szigorításra van szükség. Amennyiben az Országgyűlés támogatja a törvényjavaslatot, az úgynevezett pénzügyi blokkolásnak köszönhetően az illegális szerencsejáték-szervező bankszámlájára nem érkezik meg az átutalt összeg, az a játékos számláján marad. Ugyanis a pénzforgalmi szolgáltató a magyarországi játékengedéllyel nem rendelkező szervező számlájára a tét befizetését nem teljesíti. Az illegális piac felszámolása érdekében a bírságok összegén is szigorítani kell – hívta fel a figyelmet a szaktárca. A javaslat elfogadását követően a reklámblokkolás bírságmaximuma egymillió forintról tízmillió forintra, az internetes blokkolás végrehajtását megtagadó elektronikus hírközlési szolgáltató bírságtétele száz–ötszázezer forintról egy–öt millió forintra emelkedik. Változás lesz az ügyfél, illetve a játékos azonosításában, továbbá biztonsági elemek beépítésére is lehetőség adódik az online szerencsejátékot szervező számára.

Magyar–türkmén egyezmény

Elfogadta tegnap az Országgyűlés a kettős adóztatás megszüntetését Magyarország és Türkmenisztán között. Így például, ha egy magyar állampolgár Türkmenisztánban dolgozik, akkor a munkabér utáni közterheket kizárólag csak az egyik államnak kell megfizetnie. Az egyezmény célja az adóztatás szabályozása, kiszámíthatóvá tétele a magyar–türkmén kétoldalú kapcsolatokban azáltal, hogy kizárja a kettős adóztatást. Szintén tegnapi hír, hogy azok a vállalkozások, amelyek január elsejétől szeretnék a hazai számviteli szabályok helyett a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti könyvvezetést választani, október 2-ig tehetnek bejelentést. Szándékukat az adóhatóságnál és a Központi Statisztikai Hivatalnál, bizonyos esetekben a Magyar Nemzeti Banknál is jelezhetik – közölte tegnap a távirati irodával a LeitnerLeitner adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló cégcsoport.