Szigoríthat a jegybank, de maradhat az alapkamat

Hosszú idő után fordulathoz érkezhet ma a monetáris politika, ugyanis 2011 decembere óta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetése először jelenthet be monetáris szigorítási lépéseket a kamatdöntő ülést követően. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy a jegybank milyen formában, illetve milyen ütemben kezd neki a szigorításnak. Mint arról a Portfolio beszámolt, a hazai inflációs folyamatok miatt kényszerpályára került a jegybank, a külső környezetre ugyanakkor érdemes lesz nagyon figyelni, hiszen a későbbiekben a globális konjunktúra alakulása, illetve a nagy jegybankok monetáris politikája is kulcsfontosságú lesz a hazai folyamatok szempontjából. Nagy Márton az MNB alelnöke januárban egy interjúban jelezte, hogy amennyiben az adószűrt maginfláció eléri, illetve meghaladja a három százalékot, az bizonyítékot jelent a jegybank számára. Ez már februárban bekövetkezett, márciusban pedig tovább emelkedett az inflációs index.

A mai kamatdöntő ülésen jöhet a szigorítás kezdetét érintő bejelentés, ezalatt azonban nem az irányadónak mondott, jelenleg 0,9 százalékos kamat emelését kell érteni, ahhoz ugyanis valószínűleg még egy jó ideig nem nyúl hozzá az MNB – legalábbis ebben értenek egyet elemzők. Helyette a forintlikviditást nyújtó devizaswap állományának folyamatos csökkentését, illetve a betéti kamat emelését – a jelenlegi mínusz 0,15 bázispontról mínusz 0,05 bázispontra – kell érteni szigorítás alatt. Ezt már tavaly szeptemberben leszögezte a jegybank: vagyis, hogy két eszköz, a forintlikviditást nyújtó swapállomány és a kamatfolyosó optimális kombinációjával alakítja ki az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges monetáris kondíciókat. A jegybank legutóbb 2011 decemberében határozott monetáris szigorításról, akkor ötven bázisponttal emelte meg az alapkamatot.