Számunkra az energiaár a lényeg

Kellő súllyal szerepel a tagállami vezetők által elfogadott zárónyilatkozatban a hazánk számára legfontosabb szempont, az energia ára – nyilatkozta Orbán Viktor az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek brüsszeli tanácskozása után az energiaunióról szóló dokumentummal kapcsolatban. Kiemelte, a zárónyilatkozat azt is garantálja, hogy tagállami hatáskörben marad az energiamix, vagyis az a döntés, hogy milyen forrásokból fedezi energiaszükségletét egy ország. „Senki nem mondhatja meg Magyarországnak, hogy hány százalék legyen gáz, mennyi legyen nukleáris, mennyi legyen szén, és így tovább, hanem ezt mi dönthetjük el” – hangsúlyozta. Mint mondta, a kormány rugalmas az unión kívülről történő gázvásárlási szerződések átláthatóságának kérdésében: egyelőre arról van szó, hogy ha egy unión kívüli fél köt ilyen szerződést egy uniós tagállammal vagy vállalattal, akkor arról tájékoztatni kell Brüsszelt. „Engedélyeztetésről, jóváhagyás követelményéről nincs szó” – emelte ki a kormányfő, aki szerint elfogadhatatlan lenne hazánk számára, ha a „bürokratikus uniós jogalkotás útvesztőjének alkudzsungelében” dőlne el, hogy mi történik Magyarországon. A paksi bővítéssel kapcsolatos újságírói kérdésre elmondta, az Eur­atom Ellátási Ügynökség által megvétózott fűtőanyag-szállítási szerződésről a kormány úgy gondolta, hogy elfogadható, de hagyott magának mozgásteret.

Az unió keleti szomszédságának kérdésével összefüggésben Orbán Viktor elmondta, jó lépésnek tartja, hogy az Európai Tanács összekötötte az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók sorsát az ukrán válság politikai rendezését előmozdítani hivatott minszki megállapodásokéval. Szerinte ez ésszerűbbé teszi a vitát, kikapcsol bizonyos történelmi reflexeket, nemzeti érdekeket, a szankciók sorsa körüli vita pedig egy ideológiai, geopolitikai vita helyett konkrét szerződés végrehajtásához kötődik.

A kormányfő hangsúlyozta: azzal kapcsolatban is sok kétely van, hogy mi van akkor, ha Kijevnek nem sikerült teljesítenie a megállapodásban rögzített feladatait. Erre a zárónyilatkozat sem tér ki. „Magyarország, amely a békében érdekelt, készen áll, hogy minden segítséget megadjon ehhez” – tette hozzá. Orbán Viktor figyelmeztetett, hogy a Kijev által végrehajtandó „kegyetlen” IMF-program „felveti a szociális ellehetetlenülés problémáját”, s tömegek indulhatnak meg hazánkba a jobb szociális körülmények érdekében. „Magyarországnak ezzel foglalkoznia kell. Nem akarok pánikot kelteni. Nincs itt az ideje annak, hogy erről nyíltan beszéljünk, de az országnak fel kell készülnie arra is, hogy az ukrán gazdaság stabilizálása a következő néhány hónapban nemcsak sikerrel járhat, hanem kudarccal is” – hangsúlyozta.

A görög válsággal kapcsolatban a miniszterelnök szerint hazánkat minden más hatásnál komolyabban érinti, hogy a német gazdaság kilátásai javultak. „Ha a német gazdaság jelentősen, akkor a magyar gazdaság még jelentősebb mértékben nő. Ez így van tizenöt-húsz éve” – fogalmazott. Orbán szerint Magyarország érdekelt az eurózóna rendezett működésében, a görög válság megoldásában, de mivel nem tagja az euróövezetnek, kellő körültekintéssel és visszafogottsággal vehet csak részt a vitában. „A magyar gazdaság makroszámai egy sikertörténet lenyomatai” – fogalmazott a miniszterelnök.

---

Brüsszel szembenézett a görög tényekkel
Az Európai Tanács brüsszeli tanácskozásának margóján Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia államfő, Donald Tusk tanácsi és Jean-Claude Juncker bizottsági elnök, továbbá Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke és Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke külön is egyeztetett Alekszisz Ciprasszal. A görög kormányfő megígérte, hogy Athén felgyorsítja a Görögországnak szánt pénzügyi mentőcsomag feltételeként előírt intézkedések megvalósítását, és a következő napokban az eurót használó partnerei elé terjeszti reformelképzeléseinek teljes, részleteket is tartalmazó listáját. Juncker felhívta a figyelmet arra is, hogy a görög kormány kedvezményes elbánásban részesül, és a társfinanszírozás kötelező aránya az ő esetükben tizenöt százalék helyett csupán öt százalék. Ezzel mintegy kétmilliárd euróval több uniós pénzhez juthat Görögország, ám ez az összeg természetesen nem vándorolna az athéni államkasszába, hanem azokhoz kerülne, akik azzal a gazdaságot élénkítik – tette hozzá a luxemburgi politikus. Donald Tusk szerint a péntek hajnalban született megállapodás a valósággal való egyfajta szembesítésről szól, arról, hogy az európai vezetők a találkozón tisztább képet kaptak, hogy mennyire kényes Athénban a politikai helyzet. Angela Merkel külön sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a Görögországnak szánt összeg fennmaradó része csak akkor válik kifizethetővé, ha az eurózóna pénzügyminiszterei elégségesnek ítélik a napokon belül várt, részletes görög reformintézkedési tervet.