Gazdaság

Számos génmódosított élelmiszert csempésznének be az Európai Unióba

Brüsszel háttéralkukkal igyekezhet kijátszani az egészségügyi, élelmiszer-biztonsági szabályainkat – mondta Farkas István

Az Európai Bizottság gyengíteni szeretné az uniós környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági szabályokat – jelentette ki lapunknak a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) elnöke. Farkas Istvánnal a kanadai szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) körüli problémákról beszélgettünk.

Farkas István 20160930
Farkas István: A génmódosítás veszélyes a biológiai sokféleségre (Fotó: Katona László)

– Az MTVSZ többször kijelentette, hogy nem támogatja a CETA aláírását. Mi a probléma vele?

– Két fő kérdéskört látunk problémásnak, az egyik a génmódosított élelmiszerekre vonatkozó szabályozás, a másik pedig az a bíráskodási rendszer, amely az egyezmény körüli vitákban döntene.

– A génmódosítás Észak-Amerikában teljesen elfogadott. Miért lenne baj, ha magas terméshozamú, ellenálló, vitaminnal dúsított növényeket termesztenénk, akár génmódosítás árán is?

– Többek között azért, mert káros a biológiai sokféleségre. Ha például a GMO-növény maga állítja elő a növényvédő szert, az kiirthat több olyan rovart is a környéken, amelyek nem is lennének károsak rá. Van olyan kockázat is, hogy a vadon élő fajokkal is kereszteződik a génmódosított növény, és megszűnik az ősi génbank. Ezek csak lehetőségek, kockázatok, de nem véletlen, hogy az unió az elővigyázatosság elvét követi a környezetvédelemben.

– És ha csak fogyasztjuk, de nem termeljük?

– Takarmányozás során több tanulmány mutatott ki változásokat az állatok szervezetében. Embereknél más: Amerikában nem jelölik, ha génmódosított alapanyagot tartalmaz az élelmiszer, de jelentősen megnőtt az étkezéssel összefüggésbe hozható megbetegedések száma, ami akár a GMO-élelmiszerek miatt is lehetett.

– Mikola István államtitkár azt mondta, a CETA hatálya alatt minden állam maga dönthet a GMO-ról: lehet tehát továbbra is tiltani.

– Európában versenyelőny, hogy tiszták vagyunk: a magyar termék GMO-mentes. Ha azonban az unió elmozdul a génmódosítás felé, akkor kisebb lesz a kereslet a magyar termékre, a határokon átterjedő szennyezést sem lehet megfékezni, így nálunk is lehet génmódosított termék. Ezenfelül a körülmények nem arra utalnak, hogy a mi kezünkben marad a döntés. Egy kiszivárgott levélből kiderült: a CETA-tárgyalások után az unió akkori egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztosa, Tonio Borg biztosította kanadai kollégáját arról, hogy az unió hajlandó a lehető leghamarabb engedélyezni a génmódosított repce behozatalát.

– De ha bármelyik tagállam az Európai Unióban tilthatja, akkor hozzánk nem kerülhet be.

– A CETA szövegében is vannak olyan részek, amelyek ezt nem támasztják alá. Azt írja, hogy közös cél a „tudományos alapú jóváhagyási eljárás előmozdítása a biotechnológiai termékek tekintetében”. Szerintünk ez az elővigyázatossági elv feladása. Azt is írja, hogy meg kell egyezni olyan kérdésekben, mint „a géntechnoló­giával módosított szervezetek alacsony szintű jelenléte”. Ugyanez a probléma: hazánkban a cél a zéró tolerancia, a kimutathatóság alatti jelenlét. Megjegyzi azt is, hogy „biotechnológiai termékekkel kapcsolatos szabályozási gyakorlatok káros kereskedelmi hatásainak mérséklése”. Szerintünk mindezek azt jelentik, hogy az unió a kereskedelmi érdekeket az élelmiszer-biztonság és az egészségvédelem elé helyezi.

– Tehát Mikola István nem mond igazat?

– A CETA arra utal, hogy a tagálla­mok csak ideiglenesen alkalmazhatják a korlátozásokat. A tengerentúli cégek lobbiereje óriási, és ugye a CETA-n keresztül amerikai cégek is bejuthatnak.

– És a beruházóvédelmi bíróság? A sokat kritizált, eseti, választottbírósági rendszer megváltozott: az új rendszerben, vagyis az ICS-ben az államok jelölnek állandó bírákat, tehát a cégeknek nincs beleszólásuk a fórum összetételébe.

– Voltak biztató módosítások a rendszerben, de az továbbra sem jó. Szakértők kielemeztek öt nagy választottbíráskodási pert, és úgy találták: mind lefolytathatók az ICS alatt is. Továbbá nem látjuk biztosítottnak, hogy az állandó bírák függetlenek lesznek, ugyanis nem kizárólagosan ezzel foglalkoznak majd. Összeférhetetlenségi problémák jelentkezhetnek, és érdekeltté válhatnak abban, hogy minél több per legyen, mert eseti díjazást kapnak.

– Ha ez is megváltozna, támogatható lenne a rendszer?

– Magyarország jelezte: nincs semmi indoka egy külön bírói fórumnak. Kanada és az unió tagállamai is fejlett jogállamok, nem kell külön bíróság fölénk. Problémás is: ha egy kanadai cégnek gondja van Hollandiában, perel a CETA fórumán. Egy lengyelnek viszont elvileg a tagállami bíróságra kell mennie, majd utána az Európai Unió Bíróságára. A CETA létrehozna egy párhuzamos jogrendet egy párhuzamos bírói rendszerrel, ezt az uniós jog nem tűri.

– Akkor hogy nem került a CETA az európai bíróság elé?

– A MTVSZ jelezte a kormányzatnak, hogy az Európai Unió Bíróságához kellene fordulni ezzel, de ez egyelőre nincs napirenden. Ellenben nem csak mi tartjuk aggályosnak: az Euró­pai Gazdasági és Szociális Bizottság is kifejezte aggályait, több bírói egyesület is jelezte a gondokat. Az ilyen befektetővédelemnek akkor van értelme, ha nagy különbségek vannak a két állam jogrendszere között. Európa és Kanada között nincs. Szerintünk ez csak egy ugródeszka arra, hogy a szabályozást visszafogják. Ráadásul, ahogy azt Cecilia Malmström uniós biztos elmondta: a CETA modellegyezmény, egy próba a transzatlanti kereskedelmi egyezményre, vagyis a TTIP-re.

– Látszik is a hasonlóság: mindkettőnek nagy a társadalmi visszautasítottsága és az államok el is elkezdtek kihátrálni mögülük. Kinek az érdeke akkor az aláírás?

– A befektetőké mindenképp. Egyes államoké is: a német gépjárműipar elég erős, hogy jól teljesítsen a tengerentúlon. Kanadában a sertéshús nagyjából az európai árának felébe kerül: az unió belső húspiacát eddig vámokkal védték meg az olcsóbb kanadai sertéshústól, a CETA viszont hetvenötezer tonna vámmentes behozatalát teszi lehetővé. Ez egy példa a kanadai motivációra. És persze az Európai Bizottság is támogatja, hiszen a testületnek évtizedek óta neoliberális megközelítése van. Szabadkereskedelem, kevesebb szabályozás: ezzel lesz jó mindenkinek.

– Mit gondol, ratifikálják a tagállamok a szerződést?

– Az biztos, hogy a bizottság most már nem akarja megváltoztatni. Amikor megtárgyalták a CETA-t, a tagállamok sem foglalkoztak vele különösebben. Későn jelezték a gondjaikat: a tervek szerint most nem módosítják, csak hozzáraknak egy kiegészítő jegyzőkönyvet. Nem látjuk biztosítottnak, hogy a jegyzőkönyv ugyanolyan értékű lesz, mint a szerződés. Ha most megnyitnák a szöveget, nagyon át kellene írni, ezért nem fogják. Látni kell azt is, hogy abban az ütemben, ahogy a TTIP ellehetetlenül, úgy helyeződik egyre nagyobb hangsúly CETA-ra: ha az egyik módon nem sikerül egybenyitni a két kontinens piacát, úgy a másikon sikerülni fog.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom