Gazdaság

Stabil növekedési pályán a gazdaság

A Központi Statisztikai Hivatal szerint a termelés, a fogyasztás, valamint a foglalkoztatás egyaránt felfelé húzza a GDP-bővülést

Még a szakértők, elemzők többségét is meglepte, hogy a magyar GDP 3,5 százalékkal nőtt a múlt évben, ami két és félszerese az Európai Unió tavalyi átlagos teljesítményének, az utolsó negyedévben pedig Magyarország állt az egész unió növekedési rangsorának élén. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) főosztályvezetőjét, Freid Mónikát a kiugró teljesítmény okairól és fő összetevőiről kérdeztük.

freid-monika
Freid Mónika szerint a növekedés alapvetően exportorientált (Fotó: Hegedüs Róbert)

– A múlt hét legfontosabb gazdasági híre az volt, hogy a magyar gazdaság jóval a várakozásokon felül, 3,5 százalékkal bővült 2014-ben, amihez hasonlóan jó teljesítményt legutóbb 2006-ban mért a Központi Statisztikai Hivatal. Ez azt jelenti, hogy a válság okozta recesszió és hosszú stagnálás után tavaly végre megtörtént a növekedési fordulat Magyarországon, és sereghajtóból ismét az éllovasok közé kerültünk?
– A magyar gazdaság teljesítménye már 2013 folyamán növekedési pályára állt, a GDP másfél százalékkal emelkedett, s a bővülés 2014-ben folytatódott, gyorsult. A gazdaság múlt évi 3,5 százalékos növekedési ütemével az uniós rangsor élmezőnyében helyezkedünk el, a növekedés stabilnak és erősnek mondható.

– Minek köszönhető ez a jó teljesítmény?

– A termelési oldalon a GDP emelkedése elsősorban az árutermelő ágazatok – mezőgazdaság, ipar, építőipar – teljesítménynövekedésének köszönhető. Közel tíz éve az ipari termelés alakulását nagyban meghatározza a külső kereslet, ezen belül is leginkább az uniós konjunktúra alakulása. Elsősorban ennek tudható be a kibocsátás csökkenése 2009-ben, valamint a 2014. évi 7,6 százalékos növekedés is. A külső kereslet fontosságát jól jellemzi, hogy 2014-ben a teljes ipari értékesítés 61 százaléka ment exportra. A gazdasági válság miatti erőteljes visszaesés ellenére a magyar ipari termelés 2014-ben meghaladta a 2006. évi kibocsátási szintet. A feldolgozóipar mindegyik alágában növekedést mértünk.

– Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott: a magyar gazdaságban 2013-ban megindult az elmozdulás az egészségesebb és kiegyensúlyozottabb növekedés irányába, a gazdasági bővülés szerkezete tavaly stabillá, kiegyensúlyozottabbá vált. Tehát már nem csupán a sokat emlegetett autóipar és az ismét kiválóan teljesítő mezőgazdaság húzta a gazdaságot?

– A növekedés motorja alapvetően az exportorientált, valamint a közúti járműgyártáshoz köthető feldolgozóipari ágazatok. Az elmúlt években jelentős kapacitásbővítő beruházásokat végrehajtó járműgyártásban a termelés 2014-ben 21 százalékkal növekedett. Elsősorban a belső piacra termelő élelmiszer-ipari kibocsátás pedig újra emelkedett, 4,8 százalékkal. A 2006 óta csökkenő építőipari termelésben az utóbbi két év fordulatot hozott. 2013 februárjától 2014 novemberéig minden hónapban emelkedett a kibocsátás. A termelés növekedését számottevően hajtotta többek között az építési beruházások beindulása és az útépítéseknek kedvező 2014. évi enyhe tél, a közösségi fejlesztések – közlekedési, katasztrófavédelmi és egészségügyi infrastruktúra –, valamint az ipari létesítmények bővülése. Az építőipari termelés volumene összességében 2013-ban 8,5, 2014-ben 14,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Tavaly a lakásépítés területén is kedvező változás következett be: 2014 első kilenc hónapjában 5168 új lakás épült, vagyis 27 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az időjárás alakulásának erőteljesen kitett mezőgazdaság teljesítménye 2013 után 2014-ben is jól alakult. 2014-ben valamennyi fontosabb őszi betakarítású növény termésmennyisége magasabb volt az előző évinél.

– Elemzők szerint a lakossági fogyasztás vártnál nagyobb szintű emelkedése is hozzájárult a meglepően jó GDP-adathoz. Ez volt és maradhat az idén is a gazdasági növekedés egyik húzóereje?

– Tény, hogy a felhasználási oldalon 2012-ig a külső kereslet alapvetően támogatta, a belső kereslet viszont visszafogta a gazdasági teljesítményünk alakulását. 2013 folyamán ebben is fordulat következett be: elsősorban a beruházások dinamizálódásával a belső kereslet vált a növekedés forrásává. A GDP több mint hat tizedét kitevő háztartások tényleges fogyasztása – a rendelkezésre álló adatok szerint – 2014 első–harmadik negyedévében 1,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A fogyasztás alakulását kedvezően befolyásolja a reál­keresetek emelkedése, ugyanakkor a háztartásokat továbbra is a mérlegalkalmazkodás jellemzi: a többletjövedelmük jelentős részét hiteleik törlesztésére fordítják.

– Hogyan alakultak a múlt évben a háztartások fogyasztását leginkább befolyásoló reáljövedelmek? 

– Tavaly január–novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók a nemzetgazdaságban átlagosan havi bruttó 235 900 forintot kerestek, ennek családi kedvezmény nélkül számított nettó összege 154 ezer forint volt. A bruttó és a nettó átlagkereset – a kereseteket terhelő járulékok és a személyi jövedelemadó szabályai­nak változatlansága következtében – egyaránt 2,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a növekedési üteme szintén megegyezett: 4,8 százalék volt. A családi adókedvezmény rendszerének 2014. évi változása következtében a kedvezmény a személyi jövedelemadó mellett a munkavállalói nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék terhére is érvényesíthető, ez összességében  további 0,8 százalékpontos emelkedést eredményezett a nettó keresetek előző évi átlagához számítva, így nemzetgazdasági szinten a becsülhető nettó átlagkereset 161 300 forint volt. Érdemi hatása a legalább három gyermeket nevelő keresőknél volt, esetükben 14,8 százalékos reálbér-növekedés következett be, miközben havi nettó 201 ezer forintos keresetük 50 ezer forinttal haladta meg a gyermektelenekét. Egy évvel korábban ez a különbség nem érte el a 29 ezer forintot.

– Az OECD Út a növekedéshez című, múlt héten közzétett tanulmánya szerint hazánk többek között azért került az utóbbi években az élenjáró reformországok közé, mert a sikeres munkaerő-piaci szabályozás következtében jelentősen emelkedett a foglalkoztatottság s ezáltal a potenciális egy főre jutó GDP.

– A hazai munkaerő-piaci mutatók tavaly kedvezően alakultak: bővült a foglalkoztatás, és mérséklődött a munkanélküliség az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A foglalkoztatottak éves átlagos száma a 15–64 éves korcsoportban 4 millió 70 ezer fő volt, ami 210 ezer fős – 5,4 százalékos – növekedést jelent a 2013. évihez képest. A foglalkoztatási arány egy év alatt 3,7 százalékponttal 61,8 százalékra emelkedett. A munkanélkü­liek száma 2014-ben átlagosan 343 ezer fő volt, 98 ezer fővel – 22 százalékkal – kevesebb a 2013. évinél, miközben a munkanélküliségi ráta 7,7 százalékos értéke 2,5 százalékponttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ha csupán a tavalyi negyedik negyedévet tekintjük, a foglalkoztatottak száma a 15–64 éves népesség körében 4 millió 110 ezer fő volt, 175 ezerrel több, mint 2013 azonos időszakában. A foglalkoztatási arány 62,6 százalékos értéke 3,2 százalékponttal volt magasabb, mint az egy évvel korábbi.

– Ismert, hogy nagy különbségek tapasztalhatók a nemek és egyes korcsoportok között a munkához jutás esélyét tekintve. A fiatalok és az idősebbek foglalkoztatása sokáig nálunk volt az egyik legalacsonyabb az unióban. Ebben is történt pozitív elmozdulás?

– A foglalkoztatás a férfiak és a nők esetében egyaránt számottevő mértékben bővült. 2014 negyedik negyedévében a férfiak foglalkoztatási aránya – 3,3 százalékpontot emelkedve – 68,6, a nőké – 3,2 százalékpontot emelkedve – 56,8 százalékra nőtt az előző év azonos időszakához képest. Továbbá mindhárom fő korcsoportban emelkedett a foglalkoztatottak száma és aránya. A munkaerőpiacon kis számban jelen lévő 15–24 éves fia­talok foglalkoztatási aránya 3,2 százalékponttal 24,6 százalékra, a legjobb munkavállalási korú 25–54 éveseké 2,9 százalékponttal 79,8 százalékra, az idősebb, 55–64 éveseké pedig 3,6 százalékponttal 42,9 százalékra bővült. A kedvező tendencia folytatódik, hiszen a munkanélküliek száma 2014 negyedik negyedévében a 15–74 éves népesség körében 319 ezer fő volt, nyolcvanezerrel, azaz húsz százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, míg a munkanélküliségi ráta 7,1 százalékos értéke két százalékponttal maradt el a 2013. negyedik negyedévitől. A csökkenés mértékét tekintve Magyarország holtversenyben a második volt az EU–ban, ahol egyébként három év után tavaly decemberben először sikerült tíz százalék alá – 9,7 százalékra – mérsékelni a munkanélküliek arányát, az euróövezetben azonban a ráta még mindig 11,1 százalék volt.