Gazdaság
Sokba kerül a garzon fenntartása
Több mint kétszer annyit kell dolgoznia egy budapesti egyetemistának a lakhatásért, mint bécsi hallgatótársainak
A budapesti albérletárak elmúlt években tapasztalt robbanásszerű emelkedése ismét ráirányította a figyelmet a továbbtanulás anyagi terheire. A CIG Pannónia felmérése a leggyakoribb és legnépszerűbb diákmunkák órabérével számolt utána, hány munkaóra szükséges az albérlet, egy garzonlakás havi bérleti díjának kifizetéséhez. A kutatásban legalább 25 négyzetméteres, egyszobás, legfeljebb negyedik emeleti, bútorozott garzonlakások árait hasonlították össze Budapesten, Bukarestben, Pozsonyban, Prágában, Varsóban és Bécsben. A legdrágább kiadó ingatlanok Bécsben találhatók, átlagosan havi 282 ezer forintot kell értük fizetni.
Fontos azonban kiemelni, hogy a legnagyobb szórás a havi albérletárak között Bécsben, Prágában és immáron Budapesten figyelhető meg.A magyar fővárosban például jellemzően nyolcvanezer és háromszázhúszezer forint között mozognak az árak. Mindhárom fővárosra jellemző a turisták és a hosszú távú külföldi bérlők – főleg külföldi egyetemi hallgatók – magas száma. Ez egyben azt is jelenti, hogy nagyobb és fizetőképesebb a kereslet, ami megemeli az átlagárakat.
A kutatás abból indult ki, hogy vajon mennyit kell dolgoznia gyorsétteremben egy egyetemistának, ha egyedül szeretne egy bútorozott garzont bérelni az adott városban. A felmérésből kiderült, az átlagban legdrágábban albérletet kínáló Bécsben a gyorséttermi fizetés is magas, így az osztrák fővárosban kell a legkevesebbet, havi 97 órát dolgoznia egy hallgatónak ahhoz, hogy megkeresse a garzonra valót. A legtöbbet ellenben Budapesten kell dolgoznia egy egyetemistának, 179 munkaórát. Ezt követi a sorban Varsó, ahol 175 órányi, illetve Prága, ahol 163 órányi üdítőtöltés és krumplisózás biztosítja a lakbérre valót. Így egy budapesti egyetemistának több mint kétszer annyit kell dolgoznia az albérletért, mint egy bécsi hallgatónak.
Mándoki Ádám, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. termékfejlesztési vezetője közölte: a költségekre fel lehet készülni például a megtakarítási jellegű életbiztosításokkal. Ha időben elkezdünk megtakarítani és rendszeresen teszünk félre, akkor az anyagi teher is jóval könnyebben elviselhető a család számára, és a diákok is több időt fordíthatnak tanulásra munka helyett az egyetemi évek alatt.
Fontos azonban kiemelni, hogy a legnagyobb szórás a havi albérletárak között Bécsben, Prágában és immáron Budapesten figyelhető meg.A magyar fővárosban például jellemzően nyolcvanezer és háromszázhúszezer forint között mozognak az árak. Mindhárom fővárosra jellemző a turisták és a hosszú távú külföldi bérlők – főleg külföldi egyetemi hallgatók – magas száma. Ez egyben azt is jelenti, hogy nagyobb és fizetőképesebb a kereslet, ami megemeli az átlagárakat.
A kutatás abból indult ki, hogy vajon mennyit kell dolgoznia gyorsétteremben egy egyetemistának, ha egyedül szeretne egy bútorozott garzont bérelni az adott városban. A felmérésből kiderült, az átlagban legdrágábban albérletet kínáló Bécsben a gyorséttermi fizetés is magas, így az osztrák fővárosban kell a legkevesebbet, havi 97 órát dolgoznia egy hallgatónak ahhoz, hogy megkeresse a garzonra valót. A legtöbbet ellenben Budapesten kell dolgoznia egy egyetemistának, 179 munkaórát. Ezt követi a sorban Varsó, ahol 175 órányi, illetve Prága, ahol 163 órányi üdítőtöltés és krumplisózás biztosítja a lakbérre valót. Így egy budapesti egyetemistának több mint kétszer annyit kell dolgoznia az albérletért, mint egy bécsi hallgatónak.
Mándoki Ádám, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. termékfejlesztési vezetője közölte: a költségekre fel lehet készülni például a megtakarítási jellegű életbiztosításokkal. Ha időben elkezdünk megtakarítani és rendszeresen teszünk félre, akkor az anyagi teher is jóval könnyebben elviselhető a család számára, és a diákok is több időt fordíthatnak tanulásra munka helyett az egyetemi évek alatt.