Sokat segítettek a reformok a munkaerőpiac helyzetén

A magyar gazdaság továbbra is jelentős munkaerő-tartalékkal rendelkezik (Fotó: Hegedüs Róbert)

Magyarország beérte Németország munkanélküliségi rátáját, az elért eredmények kormányzati és nemzetgazdasági szempontból is büszkeségre adnak okot – mondta tegnap Simon Attila, az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára az M1-en a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagálva. Ezek szerint 2018 első negyedévében az egy évvel korábbihoz képest 67 ezerrel többen, azaz 4 millió 435 ezren dolgoznak. A munkanélküliek átlagos létszáma pedig 29 ezerrel 178 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal 3,9 százalékra csökkent. Simon Attila kiemelte, belső átrendeződés van a munkaerőpiacon azzal együtt, hogy egyre magasabbak a bázisadatok. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elsődleges munkaerőpiacon, azaz a versenyszférában 125 ezerrel többen dolgoznak, s ez úgy jött létre, hogy egy év alatt 42 ezren elhagyták a közfoglalkoztatást, és 15 ezerrel kevesebben dolgoznak külföldön. Ezek a számok jobban mutatják, hogy mennyire dübörög a magyar munkaerőpiac – fogalmazott, hozzátéve: a sokat kritizált közfoglalkoztatási program gyümölcse kezd beérni.

Mint azt az NGM tegnapi közleményében kiemeli, 2010-hez képest így 756 ezerrel több embernek van munkája hazánkban, s főként a kormány piacot támogató foglalkoztatáspolitikájának hatására hatszázezer munkahely a hazai versenyszférában jött létre. A munkanélküliség évtizedes mélyponton, továbbra is négy százalék alatt, 3,9 százalékon áll. Kiemelték: a növekedést nagyban segítették a kormány által indított munkahelyvédelmi akció kedvezményei, az Ifjúsági garancia program, a hatéves bérmegállapodás és a további munkaerőpiac-élénkítő intézkedések. A foglalkoztatottak számának jelentős mértékű növekedésében nagy szerepük van a munkaerőpiaci reformoknak, a gazdaságfejlesztő programoknak, a munkát terhelő adók csökkentésének, a minimálbérek érdemi emelésének, valamint a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője elmondta, hogy az alacsony munkanélküliségi ráta, a reálértelemben is gyors bérnövekedés, valamint az erős fogyasztói bizalom is arra enged következtetni, hogy a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje az idén is a lakossági fogyasztás lesz. Becslésük szerint az idén 3,7 százalékkal bővülhet a magyar bruttó hazai termék. Két számjegyű bérnövekedés esetén tovább javul a hazai fogyasztói bizalom, illetve a külső környezet is támogató marad, az is előfordulhat, hogy a jelenlegi előrejelzésnél erősebb teljesítményre lesz képes a magyar gazdaság. Horváth András, a Takarékbank elemzője azt emelte ki, hogy a foglalkoztatottak száma – a szolgáltatások kivételével – minden piaci ágazatban bővülést mutatott 2018 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A magyar gazdaság továbbra is közel ötszázezer fős munkaerő-tartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve.

Németországban maradt a ráta

Az elemzők által vártnál kevésbé csökkent áprilisban Németországban a munkanélküliek száma, miközben a munkanélküliségi ráta nem változott, maradt a rekordalacsony szint. A német szövetségi munkaügyi hivatal tegnap a távirati iroda beszámolója szerint azt közölte, hogy áprilisban hétezerrel 2 millió 370 ezerre csökkent szezonális kiigazítással a munkanélküliek száma az előző havihoz képest, amikor 18 ezer volt a mérséklődés. Elemzők 15 ezres csökkenést vártak. A munkanélküliségi ráta a márciusival megegyező, 5,3 százalék maradt, ami a legalacsonyabb arány 1990 óta. A gépiparban három- helyett ötszázalékos növekedésre lehet számítani az idén.