Gazdaság
Sikeres kohéziós politika
Tavaly március végéig 546 pályázatot hirdetett meg 9630 milliárd forint értékben a kormány, a gazdálkodóknak pedig a tervezettnél többet, 2488 milliárd forint uniós pénzt fizettek ki

A 2014–2020-as európai uniós fejlesztések esetében a tavalyi év a kormányzati gazdaságpolitika sikere volt, teljesültek ugyanis a célkitűzések, és annyi pénzt sikerült a gazdaságba és a hazai vállalkozásokhoz irányítani, amennyivel fenntartható volt a növekedés – közölte tegnap Csepreghy Nándor. Hozzátette: a kormány teljesíti a házi feladatát. Az uniós támogatások felhasználásával kapcsolatban Csepreghy Nándor kiemelte, hogy tavaly március 31-éig minden pályázatot elérhetővé tett a kormány a hazai vállalkozások, állami intézmények és az önkormányzatok számára. Közölte: eddig az időpontig, a 2014–2020-as időszakot figyelembe véve, 546 pályázatot hirdettek meg, összességében 9630 milliárd forint értékben. A kormány tavaly 2064 milliárd forint kifizetését tervezte, amit sikerült túlteljesíteni, ugyanis 2488 milliárd forint uniós pénzt juttattak el a pályázóknak. Ezzel együtt 2017-ben 2,4 milliárd eurónyi számlát küldtek ki az elvégzett beruházások után az unióhoz, Brüsszel pedig 2,1 milliárdot át is utalt az országnak. Csepreghy hangsúlyozta, hogy tavaszig valamennyi uniós forrás lehívására le szeretnének szerződni Brüsszellel, ez összességében ebben a költségvetési ciklusban 12 ezer milliárd forintot jelent. Az államtitkár komoly eredményként értékelte azt is, hogy sikerült megállapodni Brüsszellel a kohéziós politika folytatásáról. Ez annyit jelent, hogy 2021 és 2028 között a mostanihoz hasonlóan lesz brüsszeli pénz a kohéziós fejlesztésekhez, bár a feltételek még nem ismertek.
Krisán László, a KAVOSZ Zrt. elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a hazai vállalkozások számára nélkülözhetetlen lesz a következő ciklusban is a brüsszeli támogatás. Képtelenség lenne ugyanis, hogy ekkora összeg egyszerűen kimaradjon a beruházásaik finanszírozásakor – tette hozzá. Fontos lenne azon változtatni, hogy Budapest közelsége miatt a közép-magyarországi vállalkozások lényegesen kevesebb támogatást kapnak, mint más régiókban működő cégek. A közelmúltban volt olyan eset például, hogy a gép- és eszközbeszerzésre meghirdetett pályázati keretet két óra alatt kimerítették a vállalkozások, és e célra a lehetőséghez képest tízszeres támogatási pénzre lett volna szükség. Lényegesek a tárgyalások a kormányzattal az uniós pénzekről, mivel az építőiparban megemelkedtek a költségek, és ez a pályáztatás újraértelmezését is magával hozhatja – hangsúlyozta a KAVOSZ elnöke.