Gazdaság

Serkenti a gazdaságot a monetáris lazítás

Csökken a három hónapos jegybanki betét összege

A három hónapos jegybanki betétállomány korlátozása a gazdasági növekedés fenntartásának irányába mutat. Kevesebb pénzt kell költeni az államadósság finanszírozására.

A monetáris kondíciók lazítása segíti a gazdasági növekedést, csökkenthetőek a hitelkamatok, több pénzhez jut a költségvetés, és javulhat a hitelezés – nyilatkozta lapunknak Virovácz Péter az ING Bank vezető elemzője. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának legutóbbi üléséről készített jegyzőkönyvből az derül ki, hogy a jegybank továbbra is a pénzpiaci hozamokon keresztül kívánja elérni a laza monetáris kondíciók fenntartását és a gazdasági növekedés ösztönzését. A tanács ugyanis arra törekszik, hogy a három hónapos betétállományra bevezetett korlátozás hatékonyan fejtse ki hatását. A jegybank szeptemberben háromszázmilliárd forintra csökkenti a három hónapos betétállomány felső határát. Mint azt az elemző közölte, a szigorítást megelőzően a jegybank korlátlanul fogadhatta be a kereskedelmi bankoknál levő szabad pénzállományt, ami mintegy 4500 milliárd forintot tett ki. Ezt a bankok az MNB-ben „parkoltatták”, hiszen kockázat nélkül az aktuális jegybanki alapkamatnak – ami jelenleg 0,9 százalék – megfelelő kamathoz jutottak. Ez a pénz viszont kikerült a gazdaságból, nem képezte a hitelezést. Azzal viszont, hogy a jegybank kiszorította a likvid pénzt, a kereskedelmi bankok állampapírok vásárlásába kezdtek, így viszont csökkentek a hozamok. Mint azt az elemző közölte, ennek az az eredménye, hogy a költségvetésnek kevesebb pénzt kell költenie az államadósság finanszírozására, azaz a megmaradt pénzt vissza lehet forgatni a gazdaságba, például adócsökkentésre lehet költeni.

Korlátlanul csak az egynapos jegybanki betétekbe helyezhető pénz, de ennek negatív, mínusz 0,5 a hozama, vagyis az MNB-nek fizetnek a kereskedelmi bankok a pénz elhelyezéséért. Virovácz hozzátette: ebből adódóan a bankok a felesleges likviditást megpróbálják máshol elhelyezni, az egyik mód, hogy egymás között „fektetik be” a pénzt. Ez a bankközi kamatlábak csökkenését eredményezi. Így mérséklődnek a hitelkamatok, hiszen azok mértéke kapcsolódik a bankközi kamathoz. Az olcsóbban kihelyezhető hitelek ösztönzően hatnak a vállalati és a lakossági hitelpiacra.