Gazdaság
Rugalmas foglalkoztatás helyi igényekre szabva
Országszerte hatvanhét Női Információs és Szolgáltató Központ jön létre, ahol a tervek szerint már jövő januártól segítenek a munkát és a magánéletet összehangolni
A Nők a családban és a munkahelyen című felhívás megjelentetésének alapvető indoka, hogy a nők, különösen a kisgyermekes anyák foglalkoztathatóságát támogassa. Magyarországon a kisgyermekes anyák szülés után – a családtámogatási rendszer sajátosságaiból fakadóan – hosszabb időre maradnak távol a munkaerőpiactól, mint a legtöbb európai országban. 2010 óta több olyan rendszerszintű átalakítás történt, amely a kisgyermekes anyák munkaerőpiacra való visszatérését kívánja segíteni. Ezt célozta többek között a GYED Extra bevezetése, a napközbeni ellátások rendszerének átalakítása, a bölcsődei férőhelyek bővítése vagy a foglalkoztatók számára adókedvezmények nyújtása – közölte lapunkkal az Emberi Erőforrások Minisztériumának Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkársága.
A pályázat kiírásakor a cél az volt, hogy a területi lefedettség érdekében megyénként akár négy Női Információs és Szolgáltató Központ (Nő-Köz-Pont) jöjjön létre és működjön, ahol azok az aktív korú női munkavállalók, akiknek nehézséget okoz a munka és a magánélet összehangolása, emiatt foglalkoztathatóságuk akadályba ütközik, segítséget kaphassanak. A központok feladata lesz az is, hogy a munkaadók és szakmai szervezeteik a segítségükkel tájékoztatást kaphassanak a munka és család összeegyeztetésének fontosságáról, a nők atipikus foglalkoztatásának lehetőségeiről és előnyeiről annak érdekében, hogy a megismert módszereket a gyakorlatban is alkalmazni tudják. A felhívás kapcsán végül hatvanhét pályázó nyert támogatást összesen több mint tizenhárommilliárd forint összegben. A nyertesek kiértesítése és a szerződéskötések előkészítése folyamatban van. Az államtitkárság tervei szerint 2018 januárjától kezdenék meg működésüket a központok.
A 2014-ben elindított GYED Extra program keretében már a gyermek féléves kora után lehetővé vált a családtámogatási ellátások melletti munkavégzés úgy, hogy közben a gyermekgondozási ellátásra továbbra is jogosult maradhat a szülő. A Munkahelyvédelmi Akcióprogram keretében a huszonöt év alatti és/vagy pályakezdő fiatalok, az ötvenöt évnél idősebb munkavállalók, vagy a tartósan álláskeresők mellett a kisgyermekes szülőket foglalkoztató munkáltatókat a bruttó bér után megfizetendő huszonkét százalékos szociális hozzájárulási adóból, illetve a másfél százalékos szakképzési hozzájárulásból kedvezmény illeti meg. Kedvezményt automatikusan vehetnek igénybe a foglalkoztatás első három, illetve nagycsaládos szülők esetén öt évében. Ez az intézkedés a munkaadók oldaláról segíti a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatását, 2016-ban 37 ezer fő után érvényesítették a munkáltatók ezt a segítséget. Emellett ha egy kisgyermekes édesanya igényli a részmunkaidős foglalkoztatását, akkor 2012 óta azt a munkáltató kötelező biztosítani számára a gyermeke hároméves koráig vagy nagycsaládos anya esetében a legkisebb gyermek ötéves koráig.
A gyermekek napközbeni felügyelete érdekében átalakul a bölcsődei rendszer, minden olyan településen, ahol negyvennél több, három év alatti kisgyermek él, kötelező bölcsődét működtetni. A bölcsődei férőhelyek létrehozását uniós és hazai pályázatok biztosítják, a bölcsődék finanszírozása pedig évről évre javul, 2018-tól már az óvodákhoz hasonlóan feladatalapú finanszírozást kapnak a bölcsődéket fenntartó önkormányzatok. Ezzel a jövő évben a 2010. évi összegnek csaknem három és félszerese jut a gyermekek napközbeni ellátására. Emellett a Nők 40+ nagymamanyugdíj 2011. évi bevezetésével a nagymamák is a korábbinál előbb be tudnak kapcsolódni az unokák gondozásába, ezzel jelentős mértékben tehermentesítve a gyermeket nevelő nőket, segítve számukra a szülés utáni munkába állást. Ezzel a kedvezményes nyugdíjbavonulási lehetőséggel a bevezetés óta már több mint kétszázezer nő tudott élni – tudatta a Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság.
A pályázat kiírásakor a cél az volt, hogy a területi lefedettség érdekében megyénként akár négy Női Információs és Szolgáltató Központ (Nő-Köz-Pont) jöjjön létre és működjön, ahol azok az aktív korú női munkavállalók, akiknek nehézséget okoz a munka és a magánélet összehangolása, emiatt foglalkoztathatóságuk akadályba ütközik, segítséget kaphassanak. A központok feladata lesz az is, hogy a munkaadók és szakmai szervezeteik a segítségükkel tájékoztatást kaphassanak a munka és család összeegyeztetésének fontosságáról, a nők atipikus foglalkoztatásának lehetőségeiről és előnyeiről annak érdekében, hogy a megismert módszereket a gyakorlatban is alkalmazni tudják. A felhívás kapcsán végül hatvanhét pályázó nyert támogatást összesen több mint tizenhárommilliárd forint összegben. A nyertesek kiértesítése és a szerződéskötések előkészítése folyamatban van. Az államtitkárság tervei szerint 2018 januárjától kezdenék meg működésüket a központok.
A 2014-ben elindított GYED Extra program keretében már a gyermek féléves kora után lehetővé vált a családtámogatási ellátások melletti munkavégzés úgy, hogy közben a gyermekgondozási ellátásra továbbra is jogosult maradhat a szülő. A Munkahelyvédelmi Akcióprogram keretében a huszonöt év alatti és/vagy pályakezdő fiatalok, az ötvenöt évnél idősebb munkavállalók, vagy a tartósan álláskeresők mellett a kisgyermekes szülőket foglalkoztató munkáltatókat a bruttó bér után megfizetendő huszonkét százalékos szociális hozzájárulási adóból, illetve a másfél százalékos szakképzési hozzájárulásból kedvezmény illeti meg. Kedvezményt automatikusan vehetnek igénybe a foglalkoztatás első három, illetve nagycsaládos szülők esetén öt évében. Ez az intézkedés a munkaadók oldaláról segíti a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatását, 2016-ban 37 ezer fő után érvényesítették a munkáltatók ezt a segítséget. Emellett ha egy kisgyermekes édesanya igényli a részmunkaidős foglalkoztatását, akkor 2012 óta azt a munkáltató kötelező biztosítani számára a gyermeke hároméves koráig vagy nagycsaládos anya esetében a legkisebb gyermek ötéves koráig.
A gyermekek napközbeni felügyelete érdekében átalakul a bölcsődei rendszer, minden olyan településen, ahol negyvennél több, három év alatti kisgyermek él, kötelező bölcsődét működtetni. A bölcsődei férőhelyek létrehozását uniós és hazai pályázatok biztosítják, a bölcsődék finanszírozása pedig évről évre javul, 2018-tól már az óvodákhoz hasonlóan feladatalapú finanszírozást kapnak a bölcsődéket fenntartó önkormányzatok. Ezzel a jövő évben a 2010. évi összegnek csaknem három és félszerese jut a gyermekek napközbeni ellátására. Emellett a Nők 40+ nagymamanyugdíj 2011. évi bevezetésével a nagymamák is a korábbinál előbb be tudnak kapcsolódni az unokák gondozásába, ezzel jelentős mértékben tehermentesítve a gyermeket nevelő nőket, segítve számukra a szülés utáni munkába állást. Ezzel a kedvezményes nyugdíjbavonulási lehetőséggel a bevezetés óta már több mint kétszázezer nő tudott élni – tudatta a Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság.