Gazdaság

Rekordalacsony szintre zuhant a magyar államcsődkockázat

A költségvetési politika mellett ugyancsak fontos, hogy hazánkat újból befektetésre ajánlják a nagy hitelminősítők

Egy évtizede nem volt ilyen alacsony a magyar államcsőd esélye. Az országok kockázatosságát mérő CDS-felár ugyanis olyan alacsony szintre süllyedt hazánkban 2017 végén, amire a világgazdasági válság kitörése előtti időszak óta nem volt példa.

A hét végére 93 bázispontra csökkent Magyarország ötéves CDS-felára, ami azt jelzi, hogy egyre kisebb a magyar csőd valószínűsége. A csődkockázati mutatónk az elmúlt hetekben olyan alacsony szintre süllyedt, amire 2008 közepe óta nem volt példa – derült ki a Portfolio.hu-n közzétett elemzésből.

A pénzügyi és gazdasági portál szerint ez komoly áttörés, ugyanis 2008 és 2012 között joggal félhettünk attól, hogy Magyarország felkerül azokra a listákra, ahol a leginkább kockázatos országok szerepelnek. Hazánk a világgazdasági válság kitörése után először szorult az EU és az IMF segítségére az uniós országok közül, ekkor került fel a kockázatosabb országok térképére, majd egy átmeneti megnyugvás után 2010-ben állt gyors emelkedési pályára a csődkockázati mutatónk.A viszonylag szigorú költségvetési politikának köszönhetően az államadósság növekedése megállt, majd csökkenni kezdett, a gazdaság növekedési pályára állt – részben az autóipari beruházásoknak, részben az EU-pénzek lehívásának köszönhetően –, de a legfontosabb, hogy mindez a folyó fizetési mérleg tartós többletének fennmaradásával párhuzamosan valósult meg.

Végül tavaly a hitelminősítők is visszaemelték Magyarországot a befektetésre ajánlott kategóriába, ami tükrözte a piaci megítélés javulását. Az összegzésből kiderül, a hazai CDS-felár sokat csökkent az elmúlt három-négy évben, amellyel közel kerültünk a régió legtöbb országának szintjéhez is.

A következő időszakban az javíthatja a magyar megítélést, ha a kormány még alacsonyabbra vágja a költségvetési hiányt, amelynek következtében még gyorsabban csökken az államadósság és a devizaadósság, miközben fenntartható módon három-négy százalék közé kerül a GDP-növekedés.