Reálbér-növekedés: nincs meglepetés

A töretlen javulás a családok anyagi helyzetét is kedvezően befolyásolja (Fotó: MH)

Az év első felében is folytatódott a keresetek dinamikus emelkedése, ugyanis a január–júniusi időszakban, köszönhetően az alacsony inflációnak, 7,5 százalékos volt a reálbér-növekedés – mondta pénteken a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a keresetek január–júniusi adatait kommentálva az M1 csatornán. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint júniusban a bruttó átlagkereset 5,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel azelőtt, a nettó átlagkereset a személyijövedelemadó-szabályok változása miatt 7,3 százalékkal emelkedett. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,3 százalékkal nőtt a bruttó és 7,9 százalékkal a nettó keresetek átlagos összege.

Cseresnyés Péter kiemelte: a 7,5 százalékos nettó reálbér-emelkedés azt jelenti, hogy az éves jövedelmek közel egyhavi keresettel nőttek.

Arról is beszámolt, hogy a közigazgatásban, a közszférában megvalósított béremelés húzta magával a versenyszférát, ugyanis a közszférában 12 százalékos, míg a vállalkozásoknál 6,8 százalékos volt a reálbér-emelkedés.

Az NGM közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy három és fél éve töretlen a reálbér-emelkedés. A versenyszférában – a legalább öt embert alkalmazó vállalkozásoknál – kimagasló mértékű, közel 65 ezres létszámbővülés ment végbe 2015 júniusához képest. Az idén az első hat hónapban nemzetgazdasági szinten a bruttó kereset 258 ezer, a családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 171 600 forint volt. A családi kedvezményt is figyelembe véve a nettó keresetek átlagát 178 800 forintra becsüli a KSH. A közfoglalkoztatás hatása nélkül a vállalkozásoknál 275 300, a költségvetési intézményeknél 268 ezer, míg a nonprofit szervezeteknél 247 400 forint volt a bruttó keresetek átlaga idén január-júniusban. A kimagasló reálbér-emelkedésben nagy szerepe van a továbbra is alacsony inflációnak, az adócsökkentéseknek és a munkahelyvédelmi akciónak, valamint a vállalkozói szektor és a közszféra béremeléseinek. A töretlen béremelkedésnek a családok anyagi helyzetére is pozitív a hatása, s ez jól mutatja, hogy a reformok működnek – közölte a minisztérium.

Nincs meglepetés az adatokban, továbbra is jelentősen növekednek az átlagbérek. A korábbi tényezők, az idei szja-csökkentés, valamint a minimálbér-emelés mellett felfelé húzza a béreket az is, hogy több ágazatban a munkaerőhiány miatt béremelésekre kényszerültek a munkaadók – közölte Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Hozzátette: több cégnél a béremelés az év második felében lesz esedékes, így az év hátralévő részében is jelentős lehet a béremelkedés üteme.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője közölte: úgy vélik, hogy az év egészében hat-hét százalék körül alakulhat a bruttó bérnövekedési ütem, ami alátámasztja azt a várakozásukat, hogy az idén elsősorban a háztartások fogyasztása lehet a GDP-növekedés fő motorja. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy vélekedett, hogy a nettó reálbérek az idén akár jóval dinamikusabban, hét százalék feletti mértékben is emelkedhetnek, ugyanis egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben két számjegyű bérmegállapodások – is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodell bevezetése. Kedvező az is, hogy az alkalmazásban állók számának növekedése 3,1 százalék volt, ami döntően a versenyszféra alkalmazotti létszámának 3,4 százalékos növekedése tett lehetővé.