Problémás az új orosz gázvezeték

Az Északi Áramlat 2 egy új, földgázt szállító vezetékpár Oroszországból, mely megkerülné Ukrajnát. Az Európába érkező orosz gáz nyolcvan százaléka ezen keresztül érkezhetne. A projektet a balti államok mellett a visegrádi négyek, így Magyarország is ellenzi, mert aggályosnak tartják, hogy összhangban van-e az uniós szabályokkal. Ráadásul az Amerikai Egyesült Államok szenátusa nemrég megszavazta, hogy a gáz- és olajvezetékek építéséhez szükséges technológiák és az ehhez hasonló beruházások finanszírozása feketelistára kerüljenek, amennyiben az alsóház is megszavazza a javaslatot.

Az orosz gázvezeték megépítésére létrehozott cég felerészben a Gazpromé, míg a másik fele európai energiaipari gigacégek fúziója. Tagja többek között az osztrák OMV, a brit Shell és a Uniper, valamint a francia Engie. Az amerikai szankció pedig ezeket a cégeket is érzékenyen érintené. Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. gázipari elemzője Erstemakreten vezetett blogjában vizsgálta azon lehetséges indokokat, miért is okoz ennyi feszültséget ez a vezeték. A szakértő szerint a párharcok részben az Európai Unió–Egyesült Államok viszonyról szólnak, mivel az utóbbi jelentős LNG (cseppfolyósított földgáz) felfutást remél a palagáztermelés következtében, és Európába szeretne cseppfolyós földgázt eladni. De szól a tagállamok közti vitáról is, mivel az Északi Áramlat 2-vel Németország energetikai pozíciója erősödik, míg a visegrádi négyek, a Baltikum és az észak-európai országok helyzete romlik.

Továbbá az orosz gáz az egyik legolcsóbb a világon, még a drága infrastruktúrát figyelembe véve is. A szakértő szerint vezeték jó eséllyel megépül, a Gazprom és európai finanszírozó cégek segítségével.