Gazdaság

Postatörvény a versenyhátrány ellen

A fuvarozás és személyszállítás megkönnyítése hozzájárul a külkereskedelem erősödéséhez és az idegenforgalom fejlődéséhez

Kiemelten a postatörvény módosításáról, valamint a közlekedéssel, szállítással és adózással kapcsolatos kétoldalú megállapodásokról tárgyalt tegnap az Országgyűlés.

Csepreghy Nándor 20160217
Csepreghy Nándor államtitkár szerint a Magyar Posta jelenlegi helyzete sem nem logikus, sem nem igazságos (Fotó: Nagy Balázs)

A Magyarország és Koszovó közötti nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló megállapodást, valamint az EU és Irak közötti partnerségi és együttműködési megállapodást is támogatta valamennyi felszólaló a javaslatok általános vitája során a parlamentben. A közlekedéspolitikáért felelős államtitkár az áthaladó fuvarozás és személyszállítás megkönnyítésével indokolta a megállapodást, amely értékelése szerint hozzájárul a külkereskedelmi termékforgalom erősödéséhez és az idegenforgalom fejlődéséhez is. Tasó László szerint a közlekedési együttműködés segíti a fuvarozók piacra jutását.

A jövedelem- és vagyonadók kettős adóztatásának elkerülését célozza az a megállapodás, amelyet a magyar és az iráni kormányfő írt alá tavaly novemberben, és amelynek kihirdetéséről a Háznak döntenie kell - mutatott rá expozéjában Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Az országok hatóságainak lehetősége lesz adóügyi információcserére és egyeztető eljárás kezdeményezésére is.

A kormányzati politikusok egyebek között a piaci versenyben elszenvedhető hátrányok megszüntetésére hivatkoztak a postatörvény tervezett módosításának vitája során, míg az ellenzék az indítvány alaptörvény-ellenességét hangoztatta. A postai piac 2013-as liberalizációjával megszűnt a Magyar Posta monopóliuma, alapvetően minden szolgáltatási területre beléphet más versenytárs, a legnagyobb verseny a csomagküldés területén zajlik, de hatalmas a verseny a pénzforgalmi szolgáltatások terén is - emelte ki az előterjesztést benyújtó Németh Szilárd (Fidesz). A jelenlegi szabályozás nem teremt érdekmentes és méltányos környezetet az állami cég számára - tette hozzá.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a Magyar Postát nemzetstratégiai szempontból fontos vállalatnak nevezte, amelyet meg kell védeni a tisztességtelen piaci visszaélések kockázatától. Megjegyezte, a jelenlegi szabályozás szerint a postának az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó adatokat nem kell nyilvánosságra hoznia, a versenypiachoz köthető információkat viszont igen. Ez a helyzet sem nem logikus, sem nem igazságos - mondta.

Magyarország huszonötödik országként csatlakozik a dél-koreai székhelyű nemzetközi Globális Zöld Növekedési Intézettel (GGGI) együttműködők sorához - mondta az ezt kihirdető jogszabályt ismertetve Szabó Zsolt, a fejlesztési tárca klímapoliti­káért felelős államtitkára. Kiemelte: Magyarország gazdasági érdeke, hogy részt vegyen a klímavédelmi fejlesztésekben.

Pártvélemények
Káros az uniós liberalizáció

- MSZP: A posta menedzsmentjének 150 százalékkal nőtt a fizetése, miközben az alkalmazottak 1-4 százalékos emelést kaptak 2016-ban. Az indítványt alaptörvény-ellenesnek nevezte a párt, és a javaslat visszavonását kérte.

- Jobbik: A nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekűek. A párt éppen a posta miatt mondta többször is, hogy az uniós liberalizáció káros. A javaslat sem a saját indoklásának nem felel meg, sem az alkotmányosság próbáját nem fogja kiállni.

- LMP: Velejéig hazug a postatörvényt módosítani szándékozó javaslat. A közszolgáltatásokban valóban meg kell védeni az állami vagyont, de ha a kormánynak a közösségi tulajdon megóvása lenne a szándéka, akkor miért kell a közszolgáltatásokat liberalizálni - tették fel a kérdést, és a javaslat visszavonását követelték.