Gazdaság
„Paks ügyében nincs félnivalónk, a nemzetközi jog mellettünk áll”
Szijjártó Péter: Az uniós alapszerződések értelmében minden tagállam egyedileg, természeti adottságainak megfelelően határozhatja meg, milyen energiaforrásokat használ
Magyarország átláthatóan járt el a bővítéssel kapcsolatban, és ezután is nyitott (Fotó: Varga Imre)
A paksi kapacitásfenntartás tekintetében a nemzetközi jog Magyarország oldalán áll – reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap az osztrák környezetvédelmi minisztériumnak arra a bejelentésére, amely szerint Ausztria keresetet nyújt be az Európai Bíróságon a paksi atomerőmű bővítése ellen. A tárcavezető úgy fogalmazott: az Európai Bizottság döntései világosak, ennek értelmében Magyarország mindenfajta engedélyt megkapott ahhoz, hogy a beruházást végrehajtsa. Kiemelte, hogy az unióban annak a joga, hogy egy ország eldöntse, milyen energiaforrásokat kíván használni, tagállami hatáskörbe tartozik. Az uniós bizottság döntései a nemzetközi jog talaján állnak, így nincs félnivalója Magyarországnak – szögezte le. Mivel a beruházás jogi megalapozása sziklaszilárd, nem kell tartanunk semmifajta nemzetközi eljárástól és a beruházás ütemtervének csúszásától – hangoztatta.
Az osztrák környezetvédelmi minisztérium tegnap jelentette be, hogy Ausztria keresetet nyújt be az Európai Bíróságon a paksi atomerőmű bővítése ellen, amelyben azt kérik, hogy a bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság határozatát. Ausztria szerint az Európai Bizottság rossz üzenetet küld az energiapolitikában azzal, ha habozás nélkül jóváhagyja az atomerőmű építéséhez nyújtandó támogatást.
A Miniszterelnökség lapunknak küldött közleményében kifejtette: nem meglepő, hogy a közismerten több évtizede antinukleáris álláspontot képviselő osztrák állam elvi, politikai alapon vitatja az Európai Bizottság határozatát. Ausztria már 2016 februárjában a formális versenyjogi vizsgálat keretein belül is eljuttatta észrevételeit Brüsszelbe. Ezeket a megjegyzéseket értékelve jutott arra 2017 tavaszán az uniós bizottság, hogy a Paks II. projektet jóváhagyja. Vagyis az Ausztria által kifogásolt versenyjogi döntés keretében a brüsszeli testület alaposan értékelte az antinukleáris tagországok, illetve szervezetek észrevételeit, ugyanakkor nem találta azokat szakmailag megalapozottnak.
Az osztrák fél bejelentése várható volt, hiszen antinukleáris hozzáállásuk már a brit Hinkley Point C atomerőművi beruházás esetében is tetten érhető volt.
Az uniós alapszerződések értelmében azonban minden tagállam egyedileg, az egyes országok természeti adottságainak megfelelően határozhatja meg a saját energiamixét. A magyar Országgyűlés 2009-től kezdve mindegyik parlamenti ciklusban megerősítette, egyetért a jelenlegi atomenergia-termelés részarányának hosszú távú fenntartásával, amellyel biztosítható a magyar lakosság és ipar számára az olcsó és biztonságos villamosenergia-ellátás.
A Miniszterelnökség hangsúlyozza, Magyarország átláthatóan járt és jár el a bővítéssel kapcsolatban, erről minden információt megoszt az osztrák illetékesekkel, valamint Ausztria lakosságával, és minderre a továbbiakban is nyitott. Hazánk és Ausztria között intenzív párbeszéd zajlik nukleáris ügyekben: a két ország között 1987 óta van érvényben bilaterális egyezmény, amelyben a gyorsértesítési feladatok mellett rendszeres információt kapnak a Paks II. projekt előrehaladásáról. Az osztrák partnerek legutóbb 2017 őszén jártak Budapesten kétnapos tanácskozáson, ahol minden felmerülő kérdésükre megnyugtató választ kaptak. Magyarország hosszú évek óta lehetővé teszi, hogy Ausztria környezeti mérőállomást működtessen Paks mellett, Gerjenben, annak adatait folyamatosan nyomon kövesse. Hazánk továbbra is elkötelezett az együttműködésben és az információcserében. A Miniszterelnökség közleményében kiemelte: az ENSZ Espooi Egyezmény titkársága és az ENSZ alatt működő, bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is követendő példának és jó gyakorlatnak minősítette a Paks II. beruházás környezeti hatásvizsgálati eljárását.
Az atomerőműn kívüli a meghibásodás
A Paksi Atomerőmű közleménye szerint tegnap 8 óra 44 perckor a Paksi Atomerőmű 3. blokkján villamos berendezés meghibásodása miatt automatikus védelmi működés lépett életbe, emiatt a reaktorblokk leállt. Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója az MTI megkeresésére közölte, nem az erőmű berendezéseiben történt a meghibásodás, hanem a létesítmény területén kívül elhelyezkedő elektromoselosztó-alállomáson.