Paks II. nélkül nincs biztonságos és olcsó villamos energia

Hugyecz Attila: Franciaország sem akarja már leállítani atomerőműveit (Fotó: Bodnár Patrícia)

A hazai villamosenergia-fogyasztás, ezáltal a villamosenergia-rendszer terhelésének elmúlt években tapasztalt növekedése, az ipari fejlődésből származó áramigény-növekedés, a közlekedési szektor és a lakossági fűtés elektrifikációja jelenleg és várhatóan a jövőben is kihívások elé állítja a villamosenergia-rendszert – mondta el Hugyecz Attila, a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter gazdasági főtanácsadója szerdán a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége Energiatagozatának konferen­ciáján. A Tiszta villamosenergia-termelők, környezetbarát fogyasztók témájú konferencián Hugyecz Attila kiemelte: az európai áramtermelő kapacitások jelentős hányada öreg, fosszilis erőművekből áll, amelyeket alacsony hatásfokuk, továbbá az Európai Uniónak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó törekvései is kiszorítanak majd a piacról. A kieső kapacitásokat pótolni, a folyamatosan növekvő fogyasztói igényeket pedig kielégíteni képes rendszerre, ehhez pedig új erőmű-beruházások megvalósítására van szükség. A szakértő a közös európai kihívásra a német megoldást említette, ahol a konvencionális energiatermelők mellé kiépítettek egy párhuzamos rendszert. Hugyecz Attila elmondta: ez az időjárástól függő rendszer azonban nem képes kielégíteni a villamosenergia-igényeket. Az energiapolitika célja az, hogy a fogyasztók minél olcsóbban jussanak áramhoz, a másik cél, hogy az folyamatosan rendelkezésre álljon, a harmadik pedig hogy az energiatermelés a lehető legkevesebb szén-dioxid-kibocsátással járjon. Sokszor azt mondják: Németországban olcsó a villany, de a lakossági villamosenergia-árak ennek ellenkezőjét mutatják.

A végfelhasználói árak tekintetében a német energiapolitika nem hozott lenyűgöző eredményeket, mindemellett másfélszeres szén-dioxid-kibocsátással rendelkezik az uniós országokhoz képest. A brüsszeli Politico lap október 9-én azt közölte: az atomenergia részarányának növelése nélkül nem érhetők el a klímavédelmi célok. Az előállított villamos energia egyharmadát Németországban még mindig szénerőművek adják, egyúttal elismerték, hogy a 2020-as klímapolitikai céloknak nem tudnak majd megfelelni – hangsúlyozta Hugyecz Attila. A német energiapolitikát több ország nem fogadja el, a környező országok atomerőmű-építésre pályáznak, és a franciák is visszaléptek leállítási terveiktől. Hugyecz Attila összegezte: a németek óriási mennyiségű pénzt öltek a szélerőművek és naperőművek támogatásába, a német szélenergia-ipar pedig folyamatosan követeli az állami támogatást a német kormányzattól. Eltelt tizenöt év, és még mindig nem sikerült a szélenergia-ipart saját lábra állítani. Magyarország más utat választ.