Összhangban az infláció a jegybanki várakozással

A fogyasztói árak növekedése a nyári hónapokban meghaladhatja a háromszázalékos inflációs célt – kommentálták elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait. A szakértők arra számítanak, hogy az éves átlagos infláció három százalék alatt marad az idén.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is úgy véli, a nyári hónapokban az infláció, a Magyar Nemzeti Bank várakozásával összhangban, a háromszázalékos jegybanki cél felett alakulhat. Kockázatot jelenthet a forint árfolyamának további gyengülése, illetve az olaj világpiaci árának tartós emelkedése – tette hozzá. Kifejtette, több mint öt év után, 2013 januárja óta először lépte át a háromszázalékos küszöböt az infláció. Ahogyan arra számítani lehetett, a fogyasztói árak emelkedésének gyorsulása mögött az üzemanyagok árának tizenöt százalékos éves növekedése áll. A szakértő továbbra sem vár változást a jegybanki eszköztárban, tekintettel arra, hogy a jegybank a jelenlegi gyorsulást átmenetinek tartja. A maginfláció változatlan maradt, 2,4 százalékos év/év növekedést regisztrált a statisztikai hivatal. Felhívta a figyelmet, hogy amíg a maginflációban nincs érdemi elmozdulás, az MNB-től sem várható változás a laza monetáris politikában. Virovácz Péter az év egészére átlagosan 2,8 százalékos inflációt vár.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy látja, az év végére az infláció ismét kissé mérséklődhet. Kiemelte, hogy a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése, valamint a forint gyengülése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, bár ennek még nem mutatkoznak jelei. Ezzel szemben a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezheti az árak emelkedését, illetve az év eleji célzott áfacsökkentések is támogatják az alacsony inflációt – közölte. Az elemző az év egészére átlagosan 2,7 százalékos inflációt vár, szerinte 2019-ben három százalék körül ingadozhat a fogyasztói árak emelkedése, éves átlagban 2,8 százalékos lehet az infláció. Suppan Gergely kitért arra is, hogy júliusban az üzemanyagok bázishatása miatt tovább gyorsulhat az infláció. Az üzemanyagárak tavaly, az év közepén jelentősen csökkentek, így a bázis alacsony lesz, jelenleg pedig több geopolitikai feszültség miatt is jelentősen emelkedtek az olaj- és üzemanyagárak. A szakértő szerint egyelőre az MNB középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a monetáris tanács tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nem konvencionális eszközök használatával.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank senior makrogazdasági elemzője szerint az áremelkedést szinte teljes egészében magyarázza az üzemanyagok árának jelentős növekedése, kisebb meglepetést okozhatott ugyanakkor, hogy az élelmiszerek havi szinten olcsóbbá váltak, éves szintű áremelkedésük így 3,4 százalékra lassult. A szakértő szerint a júniusi adat egyértelműen beleillik a várt trendbe.

Mérséklődő külkereskedelmi többlet

Az idei külkereskedelmi többlet mintegy 710 millió euróval 7,37 milliárd euróra mérséklődik a tavalyi 8,08 milliárd euróról Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatait kommentálva kifejtette, hogy a várakozásoknál magasabb volt a csökkenés. Májusban az ipari termelés lassulásával összhangban gyakorlatilag stagnált az export euróértéke, miután idén májusban egy munkanappal kevesebb volt. Az import euróértéke 2,9 százalékkal emelkedett.