Olcsóbb lett a magyar vasút üzemeltetése

– Az elmúlt napok legfontosabb eseménye volt, hogy forgalomba helyezték az első két új hazai fejlesztésű InterCity (IC) –kocsit. Mik a terveik, mikor kezdődhet a sorozatgyártás?
– Fontos megjegyezni, hogy húsz év után ez az első itthon gyártott új jármű. Már rendelkezünk a Nemzeti Közlekedési Hatóság engedélyével, és a közeljövőben megszerezzük a típus nemzetközi forgalomba helyezési engedélyét is. A szükséges döntések meghozatala után a jövő év második felében kezdődne a sorozatgyártás, ez szerepel a MÁV-Start 2015–2017-es tervei között. Jövőre 48 kocsi gyártását indítjuk el, ennek a költsége körülbelül 15 milliárd forint. Az első sorozatban nemzetközi forgalomra használt – így ülő-, fekvő- és hálókocsik – járművek készülnének, azt követően pedig újabb ötvenet helyeznénk forgalomba a hazai IC-hálózaton. Szerintem a belföldi távolsági forgalomban négy év alatt jelentős minőségi javulást tudunk ezzel elérni.

– Számítanak a hazai beszállí-tókra?
– A jármű esetében néhány szerkezeti elem, így a forgóvázak, az energiaellátó, a légkondicionáló berendezés vagy az önműködő ajtók kivételével mindent hazai beszállítóktól vásároltunk. Így például a belső teret hazai cégek termékeiből alakítottuk ki. Terveink szerint éppen a sorozatgyártásra készülve tartunk beszállítói konferenciát hazai gyártók számára. Itt azonban meg kell jegyeznem, hogy fontosak a minőségi követelmények, számolni kell azzal is, hogy a járművek egy részét nemzetközi forgalomban közlekedtetnénk. A Német Vasút vezetői a berlini Innotrans kiállításon máris jelezték, hogy új ülésekre tartanak igényt, ugyanis a jelenlegiek elsősorban rövid távú forgalomra alkalmasak, hosszabb úton nem elég komfortosak.

– Megkerülhetetlen kérdés, hogy azt a 15 milliárd forintot honnan teremtik elő?
– Fegyelmezett gazdálkodás mellett, a belső hatékonyság növelésével, saját vagy a kormány támogatásával európai uniós forrásokból meg tudjuk valósítani a fejlesztést.

– Az IC-kocsikon kívül, milyen területen várható megújulás? Mire számíthatnak az utasok?
– A MÁV-Start 2015 végéig 42 új Flirt motorvonatot helyez forgalomba a főváros környéki elővárosi vonalakon, emellett jelentős kocsifelújítási programba kezdtünk. Átépítünk háromszáz elővárosi és távolsági járművet, emellett pályázatot hirdettünk ötvenöt használt, de jó minőségű személykocsi megvásárlására: ezekre az osztrák és a német vasutaktól van ajánlatunk. Az új IC-kocsik forgalomba helyezésével a jelenlegieket a távolsági forgalomban közlekedtetjük tovább, a legrégebbi járműveinket pedig leselejtezzük. Ezt hívjuk lépcsőzetes kocsigazdálkodásnak, így nemcsak minőségi javulást érünk el, de egyre kevesebbet kell költenünk karbantartásra, így azt a pénzt is az utaskomfort javítására forgatjuk vissza. Az új Flirt motorvonatokkal például mozdonyvontatású szerelvényeket váltunk ki, így a nem használt V43-as mozdonyainkat kölcsönözhetjük teherfuvarozó magánvasutaknak. Ebből évente jelentős bevételünk származik.

– A négynapos októberi hosszú hétvége elején a Bécsbe tartó Railjet nemzetközi vonat utasai közül kétszázat a határon egyszerűen leszállítottak, mert nem volt ülőhelyük. Hogy fordulhat ilyen elő?
– A Railjeteket az Osztrák Államvasúttal közösen üzemeltetjük, az említett eset nem a Starton múlt. Bár az osztrákok nem teszik kötelezővé Ausztriában a helyjegyet, azon a bizonyos járaton mégis ragaszkodtak hozzá, hogy álló utassal nem léphet be a szerelvény Ausztriába. A biztos megoldás ilyenkor a helyjegy megváltása, illetve a járatok sűrítése. A jövő évi menetrendi tervekben két új vonat szerepel Bécsbe, az egyik Debrecenből, a másik pedig Belgrádból közlekedik, Budapesten keresztül.

– Ha már itt tartunk, milyen változások lesznek a december 13-tól hatályos új menetrendben?
– A forgalmas vonalainkon főleg a hét végi csúcsidőben lesznek járatsűrítések, új és kényelmesebb vonatokat is forgalomba helyezünk. Ezekről azonban még nincs meg a végleges döntés, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jóváhagyására várunk.

– Mennyien veszik igénybe a MÁV-Start szolgáltatásait, és mekkora hányaduk fizet teljes árú menetjegyet?
– Idén a tervek szerint hárommil­lióval több utasunk lesz, mint 2013-ban volt, 108 helyett 111 millió fizető utasra számítunk. Ebből körülbelül húsz százalék vált teljes árú menetjegyet. A bevételnövekedés megközelítheti a három százalékot.

– Hétvégenként általában „telt házzal” közlekednek az IC-vonatok, hét közben viszont a korábbi öt-hat helyett két-három kocsis szerelvények járnak, azok is meglehetősen alacsony kihasználtság mellett. Nem túl nagy eltérés ez?
– Valóban, a csúcsidőben közlekedő vonataink telítettek, az IC-ket időnként csak távolsági, de jó minőségű kocsikkal tudjuk megerősíteni. Csúcsidőn kívül lényegesen kevesebben veszik igénybe a vasutat távolsági forgalomban, a kocsigazdálkodás területén igyekszünk ehhez a helyzethez alkalmazkodni.

– A nemzetközi forgalomban élesedik a verseny, a szolgáltatók között jelentős átrendeződés tapasztalható. Így például a Cseh Vasutak teret nyert Prága és Hamburg között. Attól nem tartanak, hogy kiszorulnak a nyugat-európai forgalomból?
– Az említett viszonylatban egyelőre nem lesz változás, ugyanis három évig még marad a Budapestről Berlinbe és Hamburgba induló napi két pár EuroCity vonatunk, amelyekben MÁV-Start kocsik közlekednek.

– Mennyi a hozadéka az elmúlt két évben lezajlott szerkezeti átalakulásnak?
– Az elmúlt időszakban meghozott intézkedéseink eredményeként lényegesen olcsóbb lett a vasúti személyszállítás működtetése. Míg 2012-ben a menetdíjakkal nem fedezett kiadásokra 162 milliárd forint állami költségtérítést vettünk igénybe, jövőre ez 144 milliárd forintra csökken úgy, hogy közben jelentősen javul a szolgáltatási színvonal.

– A MÁV és az állam közötti szerződés értelmében a tulajdonos a tisztasági követelményeket is figyelembe veszi, ezen pedig még lenne mit javítani.
– Ezen dolgozunk, bár az utóbbi időben itt is javulást értünk el. Ter­veinkben szerepel új kocsimosók építése, erről azonban még nincs döntés.

– A szaktárca vezetése szerint a vasút lesz a nyertese a 2014 és 2020 közötti időszaknak. A MÁV-Start szerint hol érdemes fejleszteni a vasúti hálózatot?
– Bár az uniós pénzből megvalósuló vasútvonal-felújítások nem hozzánk tartoznak, a MÁV-Start javaslatait is figyelembe veszi a döntéshozó. Emellett a vasúttársaság is pályázik európai uniós forrásokra. Így terveink között szerepel az elővárosi flotta bővítése, az esztergomi vonal villamosítása és olyan pályafejlesztések is, amelyek a szűk keresztmetszetek, vagyis a sebességkorlátozások megszüntetésére irányulnak. Például rendbe hoznánk a vasúti pályát Nagykáta és Újszász között, ahol így csökkennének a menetidők. Ebben az uniós időszakban jelentős fejlesztések várhatók a főváros környéki elővárosi vasútvonalakon is. Jó példa a modernizáció esetében a székesfehérvári fővonal átépítése, ahol új pályán korszerű szerelvények közlekednek, csökkentek a menetidők, ennek eredményeképpen tavalyhoz képest mintegy harminc százalékkal növekedett az utasforgalom.